
Gondozójuknak is nehezen sikerül megközelíteni a félénk állatokat a nyárádszentsimoni menhelyen
Fotó: Szucher Ervin
Egyre több vándormadár marad itthon a téli időszakra, az egyedek nagy része egészségi okok miatt nem repül el melegebb országokba. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyárádszentsimoni menhelyén idén is négy gólyát etetnek és részesítenek állatorvosi ellátásban – mondták el lapunknak az egyesület munkatársai.
2021. december 12., 15:022021. december 12., 15:02
A tavaly télen kilenc, az idén eddig négy gólya került a nyárádszentsimoni madármenhelyre. A székelyföldi kis faluban telelő gólyák egészen jól alkalmazkodtak az időjárási viszontagságokhoz. Ebben a madárvédelemmel és -kutatással foglalkozó marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai is jelentős szerepet játszottak. Ők voltak azok, akik befogták, gyűrűzték és a Nyárádszereda közelében kialakított menhelyükre szállították a Székelyföldön rekedt madarakat.
Az Erdélyben maradt gólyák között vannak egészséges példányok is, a madarászok véleménye szerint az aránylag kellemes őszi napok tartották őket vissza. A Milvus Csoport munkatársa, Vízi Júlia elmondta, hogy számos telefonos bejelentést kapnak, amelyben a lakók a mezőn maradt gólyák jelenlétéről értesítik őket. A befogott gólyák állatorvosi ellátásáról, több hónapos gondozásáról, etetéséről szintén a Milvus gondoskodik.
Szabó Imre Tibor nyárádszentsimoni lakos 2006-ban vállalta el az állatgondozást. Egy életen át bútorasztalosként dolgozott a mintegy tíz kilométerre fekvő Nyárádszeredában. Amikor a madárvédők megkeresték ajánlatukkal, gondolt egy merészet, és otthagyta a Nyárád szövetkezetet. Mint mondja, így legalább nem kell naponta ingáznia, és az állatgondozás mellett lényegesen több időt tölthet saját gazdaságában.
„A lényeg, hogy minél kevesebbet tartózkodjak közöttük. Elvégre vadállatok, és nem túl barátságosak az emberrel. Egyrészt félnek, másrészt, ha veszélyben érzik magukat, a csőrükkel képesek komoly sebet ejteni rajtad” – magyarázza a gondozójuk. Ezért óvatosságra int, amikor belépünk a tágas madárlakra. A négy nagyobb példány és a valószínűleg idén született kisebb madár nem zavartatja magát, nagyjából egymással és a táplálék elfogyasztásával van elfoglalva. Egy-két méternél Imre bácsinak sem sikerül megközelítenie őket. A gólyákat nem csak bentről, a kerítésen kívülről sem közelítették sokan. Szerencsére az idén a medve sem látogatta a menhelyet, a környéken felbukkanó néhány példány beérte a kukoricás és a szilvafák dézsmálásával – mondta a gondozó. Hozzátette,
Egyébként nem csak gólyák, hanem egyre több vándormadár, például a sirály és a vadkacsa telel Romániában. A Duna-deltában még december elején is látni kormoránokat, de az erdélyi nagyvárosok folyóiban is sok a sirály meg a vadkacsa. A ornitológusok szerint a madarak azért húzódnak meg az urbánus települések vizeiben, mert itt télen is könnyen jutnak élelemhez.
A madarak a legsérülékenyebbek, hiszen életmódjuk miatt őket érheti legkönnyebben baleset (ablaknak ütköznek, macskák áldozatává válnak, autók ütik el, áramütés éri a középfeszültségű vezetékeken). Legtöbbjüknek lenne esélye a túlélésre, ha idejében eljutna egy megfelelő kezelő központhoz. A legtöbb állatorvos nem rendelkezik a megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy segíthessen a sérült vadállatokon.
A Milvus Csoport vadon élő állatokat segítő rehabilitációs központja már több éve működik Marosvásárhelyen és Nyárádszentsimonban. Az ide bekerült sérült állatokat a Vets4Wild szakemberei szakszerű állatorvosi ellátásban részesítik, majd felépülésük után visszajuttatják a természetbe.
Az állatvédő tevékenységen kívül a Milvus Csoport rendszeresen szervez a madár- és állatvédelemhez kapcsolódó foglalkozásokat óvodás és iskolás korú gyermekek számára is. Az elmúlt másfél évben azonban a világjárvány szinte teljesen ellehetetlenítette az óvodás és iskolás korú gyermekek nyárádszentsimoni kirándulásait.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!