
Gondozójuknak is nehezen sikerül megközelíteni a félénk állatokat a nyárádszentsimoni menhelyen
Fotó: Szucher Ervin
Egyre több vándormadár marad itthon a téli időszakra, az egyedek nagy része egészségi okok miatt nem repül el melegebb országokba. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyárádszentsimoni menhelyén idén is négy gólyát etetnek és részesítenek állatorvosi ellátásban – mondták el lapunknak az egyesület munkatársai.
2021. december 12., 15:022021. december 12., 15:02
A tavaly télen kilenc, az idén eddig négy gólya került a nyárádszentsimoni madármenhelyre. A székelyföldi kis faluban telelő gólyák egészen jól alkalmazkodtak az időjárási viszontagságokhoz. Ebben a madárvédelemmel és -kutatással foglalkozó marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai is jelentős szerepet játszottak. Ők voltak azok, akik befogták, gyűrűzték és a Nyárádszereda közelében kialakított menhelyükre szállították a Székelyföldön rekedt madarakat.
Az Erdélyben maradt gólyák között vannak egészséges példányok is, a madarászok véleménye szerint az aránylag kellemes őszi napok tartották őket vissza. A Milvus Csoport munkatársa, Vízi Júlia elmondta, hogy számos telefonos bejelentést kapnak, amelyben a lakók a mezőn maradt gólyák jelenlétéről értesítik őket. A befogott gólyák állatorvosi ellátásáról, több hónapos gondozásáról, etetéséről szintén a Milvus gondoskodik.
Szabó Imre Tibor nyárádszentsimoni lakos 2006-ban vállalta el az állatgondozást. Egy életen át bútorasztalosként dolgozott a mintegy tíz kilométerre fekvő Nyárádszeredában. Amikor a madárvédők megkeresték ajánlatukkal, gondolt egy merészet, és otthagyta a Nyárád szövetkezetet. Mint mondja, így legalább nem kell naponta ingáznia, és az állatgondozás mellett lényegesen több időt tölthet saját gazdaságában.
„A lényeg, hogy minél kevesebbet tartózkodjak közöttük. Elvégre vadállatok, és nem túl barátságosak az emberrel. Egyrészt félnek, másrészt, ha veszélyben érzik magukat, a csőrükkel képesek komoly sebet ejteni rajtad” – magyarázza a gondozójuk. Ezért óvatosságra int, amikor belépünk a tágas madárlakra. A négy nagyobb példány és a valószínűleg idén született kisebb madár nem zavartatja magát, nagyjából egymással és a táplálék elfogyasztásával van elfoglalva. Egy-két méternél Imre bácsinak sem sikerül megközelítenie őket. A gólyákat nem csak bentről, a kerítésen kívülről sem közelítették sokan. Szerencsére az idén a medve sem látogatta a menhelyet, a környéken felbukkanó néhány példány beérte a kukoricás és a szilvafák dézsmálásával – mondta a gondozó. Hozzátette,
Egyébként nem csak gólyák, hanem egyre több vándormadár, például a sirály és a vadkacsa telel Romániában. A Duna-deltában még december elején is látni kormoránokat, de az erdélyi nagyvárosok folyóiban is sok a sirály meg a vadkacsa. A ornitológusok szerint a madarak azért húzódnak meg az urbánus települések vizeiben, mert itt télen is könnyen jutnak élelemhez.
A madarak a legsérülékenyebbek, hiszen életmódjuk miatt őket érheti legkönnyebben baleset (ablaknak ütköznek, macskák áldozatává válnak, autók ütik el, áramütés éri a középfeszültségű vezetékeken). Legtöbbjüknek lenne esélye a túlélésre, ha idejében eljutna egy megfelelő kezelő központhoz. A legtöbb állatorvos nem rendelkezik a megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy segíthessen a sérült vadállatokon.
A Milvus Csoport vadon élő állatokat segítő rehabilitációs központja már több éve működik Marosvásárhelyen és Nyárádszentsimonban. Az ide bekerült sérült állatokat a Vets4Wild szakemberei szakszerű állatorvosi ellátásban részesítik, majd felépülésük után visszajuttatják a természetbe.
Az állatvédő tevékenységen kívül a Milvus Csoport rendszeresen szervez a madár- és állatvédelemhez kapcsolódó foglalkozásokat óvodás és iskolás korú gyermekek számára is. Az elmúlt másfél évben azonban a világjárvány szinte teljesen ellehetetlenítette az óvodás és iskolás korú gyermekek nyárádszentsimoni kirándulásait.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
szóljon hozzá!