
A kézi meghajtású liftek a segesvári kórház jelképeivé váltak, így semmiképpen nem dobják ki őket
Fotó: Szucher Ervin
Amennyiben elkészül a terv, az idén végre kicserélhetik a segesvári kórház 125 éves kézi meghajtású liftjeit. A Monarchia idejében készült, muzeális értékű három felvonó közül egyet a kórház udvarán állítanának ki, egyet pedig megtartanának. A harmadikra a városi múzeum tart igényt.
2021. február 21., 13:582021. február 21., 13:58
Míg a müncheni 182 méter magas Olimpia-toronyba mindössze 27 másodperc alatt röpít fel a lift, a segesvári kórház földszintjétől az első emeletig esetenként két, máskor három percig is tart az „utazás”. Mindez annak függvényében, hogy aznap az izmosabbik vagy a kevésbé kigyúrt ápoló a szolgálatos, netán kolléganője kipihenten érkezett munkába, vagy sem. Ugyanis
Pedig „már” hat évvel ezelőtt elkészült a dokumentáció a három régi lift kicserélésére, az önkormányzat megszavazta a szükséges összeget, a kórház többször is meghirdette a versenytárgyalást, ám egyetlen vállalkozó sem jelentkezett.
Ovidiu Mălâncrăvean leköszönt polgármester szerint a tervezésre és kivitelezésre eredetileg megszabott egyéves határidő ijeszthette el az érdeklődőket.
– magyarázta az ismétlődő kudarc okát a volt elöljáró. Mălâncrăvean lapunknak elmondta, a városháza legutóbb a tervezés és a kivitelezés szétválasztásáról döntött, ami a határidőt is lényegesen kitolta. Ilyen körülmények közt azonban a pályázók számára kissé vonzóbb lett a több mint egy millió lejre becsült beruházás megvalósítása. A tervek éppen készülőfélben vannak, és a legújabb ígéret szerint az idei esztendő tavaszán a kivitelezésre is sor kerülhet.
A korszerű liftek beszerzéséig maradnak a kötéllel húzott felvonók, ölben cipelik a hordágyakat, betegeket.
Csakhogy a felvonók ellenőrzését végző cégek a villanymotorral ellátott liftek vizsgálatára szakosodtak, így afféle patthelyzet alakult ki a kórház és az ellenőrző hatóság között.
Segesváron a motort az emberi kar jelenti, amely kötelet húz. Az áttétes mechanizmusnak köszönhetően a kötélhúzás nem jelent különösebb próbatételt, Cătălin Cândea főorvos becslése szerint egy kilencéves gyermek gond nélkül felvonhatja az akár tíz személlyel is megrakott kabint. Csakhogy ehhez rengeteg gyors karmozdulatot kellene elvégeznie. Ha valakinek nyolc órán keresztül a felvonó működtetésével kellene foglalkoznia, már a tízórai előtt kivörösödne a tenyere, másnapra pedig izomláz gyötörné. Ezért
A hordágyakkal meg az ölben való cipeléssel az a gond, hogy amennyiben az éjjeli váltásban két asszisztensnő dolgozik, meg se tudnák mozdítani a nagyobb testsúlyú betegeket, nemhogy még fel- vagy lecipeljék őket. Érthető módon a tervezett beruházásnak a legjobban a kórház személyzete örül.
Cândea doktor, aki vérbeli idegenvezetőként aprólékosan és élvezetesen tud mesélni az eredeti felirat szerint a budapesti Dávid utcai gépfelvonó gyárban 1896-ban készült liftekről, tudni véli, hogy
Az időnként cserére szoruló vaskos köteleken kívül minden egyes alkatrész eredeti: az acélkábel, a vaslánc, a kétoldali tölgyfaoszlop, a fékrendszer, a kabin, a bejárat előtti kovácsoltvas kerítés, a padláson az óriáscsiga. „Valamelyik tévériportban azt állították, hogy a mi kórházunkban csúfot űzünk a betegekből, mert ládában vagy dobozban szállítjuk, akár az állatokat. Azon túl, hogy valóban régi és lassú, rendkívül biztonságos. Szerintem ez ipartörténeti remekmű, amire büszkéknek kell lennünk. Kérdem én, melyik japán turista nem fizetne öt eurót, csakhogy liftezhessen egy kézi meghajtású felvonóval? Olyannal, amilyen tudtommal Európában egyetlenegy működik még, a frankfurti vásárcsarnokban” – fejtette ki Cătălin Cândea.
A kórház vezetősége is tudatában van annak, micsoda muzeális érték birtokában van. Éppen ezért,
míg a további kettő közül az egyik a városi múzeumba kerülne, a másik pedig Tanászi Sarolta kórházmenedzser reményei szerint az intézmény udvarán, egy üvegkalitkában kapna helyet. „A kézi meghajtású liftek a segesvári kórház jelképeivé váltak, így semmiképpen nem kallódnának el, hisz épített múltunk egy részét jelentik” – büszkélkedett az egészségügyi intézmény új vezetője, hozzátéve, hogy a feljegyzések szerint a személyzet eddig hét egészségügyi minisztert sétáltatott meg a 125 éve szüntelenül és hibátlanul működő „fadobozokkal”.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
szóljon hozzá!