
A kézi meghajtású liftek a segesvári kórház jelképeivé váltak, így semmiképpen nem dobják ki őket
Fotó: Szucher Ervin
Amennyiben elkészül a terv, az idén végre kicserélhetik a segesvári kórház 125 éves kézi meghajtású liftjeit. A Monarchia idejében készült, muzeális értékű három felvonó közül egyet a kórház udvarán állítanának ki, egyet pedig megtartanának. A harmadikra a városi múzeum tart igényt.
2021. február 21., 13:582021. február 21., 13:58
Míg a müncheni 182 méter magas Olimpia-toronyba mindössze 27 másodperc alatt röpít fel a lift, a segesvári kórház földszintjétől az első emeletig esetenként két, máskor három percig is tart az „utazás”. Mindez annak függvényében, hogy aznap az izmosabbik vagy a kevésbé kigyúrt ápoló a szolgálatos, netán kolléganője kipihenten érkezett munkába, vagy sem. Ugyanis
Pedig „már” hat évvel ezelőtt elkészült a dokumentáció a három régi lift kicserélésére, az önkormányzat megszavazta a szükséges összeget, a kórház többször is meghirdette a versenytárgyalást, ám egyetlen vállalkozó sem jelentkezett.
Ovidiu Mălâncrăvean leköszönt polgármester szerint a tervezésre és kivitelezésre eredetileg megszabott egyéves határidő ijeszthette el az érdeklődőket.
– magyarázta az ismétlődő kudarc okát a volt elöljáró. Mălâncrăvean lapunknak elmondta, a városháza legutóbb a tervezés és a kivitelezés szétválasztásáról döntött, ami a határidőt is lényegesen kitolta. Ilyen körülmények közt azonban a pályázók számára kissé vonzóbb lett a több mint egy millió lejre becsült beruházás megvalósítása. A tervek éppen készülőfélben vannak, és a legújabb ígéret szerint az idei esztendő tavaszán a kivitelezésre is sor kerülhet.
A korszerű liftek beszerzéséig maradnak a kötéllel húzott felvonók, ölben cipelik a hordágyakat, betegeket.
Csakhogy a felvonók ellenőrzését végző cégek a villanymotorral ellátott liftek vizsgálatára szakosodtak, így afféle patthelyzet alakult ki a kórház és az ellenőrző hatóság között.
Segesváron a motort az emberi kar jelenti, amely kötelet húz. Az áttétes mechanizmusnak köszönhetően a kötélhúzás nem jelent különösebb próbatételt, Cătălin Cândea főorvos becslése szerint egy kilencéves gyermek gond nélkül felvonhatja az akár tíz személlyel is megrakott kabint. Csakhogy ehhez rengeteg gyors karmozdulatot kellene elvégeznie. Ha valakinek nyolc órán keresztül a felvonó működtetésével kellene foglalkoznia, már a tízórai előtt kivörösödne a tenyere, másnapra pedig izomláz gyötörné. Ezért
A hordágyakkal meg az ölben való cipeléssel az a gond, hogy amennyiben az éjjeli váltásban két asszisztensnő dolgozik, meg se tudnák mozdítani a nagyobb testsúlyú betegeket, nemhogy még fel- vagy lecipeljék őket. Érthető módon a tervezett beruházásnak a legjobban a kórház személyzete örül.
Cândea doktor, aki vérbeli idegenvezetőként aprólékosan és élvezetesen tud mesélni az eredeti felirat szerint a budapesti Dávid utcai gépfelvonó gyárban 1896-ban készült liftekről, tudni véli, hogy
Az időnként cserére szoruló vaskos köteleken kívül minden egyes alkatrész eredeti: az acélkábel, a vaslánc, a kétoldali tölgyfaoszlop, a fékrendszer, a kabin, a bejárat előtti kovácsoltvas kerítés, a padláson az óriáscsiga. „Valamelyik tévériportban azt állították, hogy a mi kórházunkban csúfot űzünk a betegekből, mert ládában vagy dobozban szállítjuk, akár az állatokat. Azon túl, hogy valóban régi és lassú, rendkívül biztonságos. Szerintem ez ipartörténeti remekmű, amire büszkéknek kell lennünk. Kérdem én, melyik japán turista nem fizetne öt eurót, csakhogy liftezhessen egy kézi meghajtású felvonóval? Olyannal, amilyen tudtommal Európában egyetlenegy működik még, a frankfurti vásárcsarnokban” – fejtette ki Cătălin Cândea.
A kórház vezetősége is tudatában van annak, micsoda muzeális érték birtokában van. Éppen ezért,
míg a további kettő közül az egyik a városi múzeumba kerülne, a másik pedig Tanászi Sarolta kórházmenedzser reményei szerint az intézmény udvarán, egy üvegkalitkában kapna helyet. „A kézi meghajtású liftek a segesvári kórház jelképeivé váltak, így semmiképpen nem kallódnának el, hisz épített múltunk egy részét jelentik” – büszkélkedett az egészségügyi intézmény új vezetője, hozzátéve, hogy a feljegyzések szerint a személyzet eddig hét egészségügyi minisztert sétáltatott meg a 125 éve szüntelenül és hibátlanul működő „fadobozokkal”.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!