Románia fiataljai vezetik a bizalmi rangsort az EU-ban.
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Egy 2023-as felmérés szerint Románia fiataljai vezetik a bizalmi rangsort az EU-ban.
2025. január 18., 17:182025. január 18., 17:18
Egy 2023-as jelentés szerint az Európai Unió 16 éves és annál idősebb lakosai körében az emberek közötti bizalom átlagos értéke 5,8 volt egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. A skála szélső értékei a teljes bizalom hiányától a teljes bizalomig terjedtek.
Az egyes tagállamok között figyelemre méltó különbségek mutatkoztak.
Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy az emberek közötti bizalom szintje erősen függhet az adott ország kulturális, gazdasági és társadalmi környezetétől, viszonyaitól.
Az adatok korosztályonkénti elemzése további érdekes mintákat tárt fel:
Érdekes módon néhány országban a különböző korcsoportok ugyanazt az átlagos bizalmi értéket jelentették, ami arra utalhat, hogy ott a bizalom szintje homogénebb a társadalomban.
A bizalom szintjének alakulása mögött számos tényező állhat.
Ezzel szemben azok az országok, ahol az átlagos bizalmi szint alacsonyabb – például Ciprus vagy Szlovénia –, gyakran küzdenek gazdasági kihívásokkal, politikai instabilitással vagy kulturális különbségekkel, amelyek gátolják a bizalom fejlődését.
A romániai adatok kapcsán az Eurostat nem részletezi a számok mögött álló okokat.
A 2023-as adatok az EU-ban élők közötti bizalom változatos képét festik. Bár az átlagos bizalmi szint 5,8, az országok és korcsoportok közötti eltérések rámutatnak a társadalmi kohézió és a bizalom erősítésének fontosságára. Ezek az eredmények hasznos alapot nyújtanak a döntéshozók számára, hogy célzott intézkedéseket dolgozzanak ki a társadalmi bizalom erősítésére, amely alapvető fontosságú a fenntartható és inkluzív társadalmak kialakításához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!