
Fotó: Biró István
Bogányi Gergely zongoraművész erdélyi zongorabemutató turnéjának első állomása Kolozsváron volt, ahol egy ritkán hallható darabot, Ludwig van Beethoven Hammerklavier című szonátáját (op. 106) adta elő, majd a szünetet követően Liszt Ferenc zongoraműveinek legkiemelkedőbb darabjait hallhatta az operaházat megtöltő közönség.
2016. október 31., 19:302016. október 31., 19:30
A Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte eseményen beszédet mondott Szőcs Géza költő, kultúrpolitikus, aki Bogányi Gergely egyedi készítésű zongoráját, a fecske, frakk és űrhajó ötvözeteként kinéző csodazongorát is bemutató milánói világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztosa volt. Elmondása szerint a koncert többszörös premiernek számít, mivel először csendült fel a csodazongora a kincses városban, ugyanakkor a világ legnagyobb színpadait megjárt művész először adott nagyszabású szólókoncertet a kolozsvári közönségnek – áll az egyesület sajtóirodájának közleményében.
Bogányi Gergely a koncertet követően azt nyilatkozta, kihívást jelentett számára Beethoven monumentális művét eljátszani. Nem véletlenül választotta, mert a mű minden határokat túlfeszítő monumentalitása a zongorából ered. Beethovent a korában újdonságként megjelenő kalapácszongora inspirálta a darab írására, és ez mintegy összekötő kapocs közte és a német zeneszerző között. „Nem tudom, mit szólt volna a mi zongoránkhoz, de biztos, hogy az újítás őt is nagyon foglalkoztatta, mint például Bachot vagy Liszt Ferencet is” – fogalmazott. Erdélyi koncertkörútján még egyszer el fogja játszani Nagyváradon, de megjegyezte: a körút minden helyszínére más-más repertoárral készült, mert szereti, ha változatos a műsora.
„Úgy alakult az elmúlt években, hogy az általam fejlesztett zongora ikonikus szimbóluma lett a magyar kultúrának, ezért kezdeményeztem egy Kárpát-medencei turnét, ahol ezt a hangszert megmutathatom az embereknek, hogy mindenki érezze magáénak. Számomra ez a hangszer azt jelképezi, hogy van magyar »feltámadás«, van értelme küzdeni akár még lehetetlen szituációkban is” – mondta Bogányi Gergely. Kifejtette: amikor megszületett benne a gondolat egy új zongora megalkotásáról, még senki nem hitte, hogy ez lehetséges. Nem valósulhatott volna meg, ha nem hittek volna abban, hogy a lehetetlen is lehetséges.
Azzal kapcsolatosan, hogy a hangszert csodazongorának, illetve űrzongorának is nevezik, a Kossuth-díjas művész elmondta: ezeket a jelzőket a közönség ragasztotta a zongorára. Nemcsak Magyarországon, hanem például Amerikában is – ahol nemrég lépett fel – csodazongoraként emlegetik. Ennek szerinte az az alapja, hogy csodák sorozata kellett ahhoz, hogy ez a hangszer tíz év után megszülessen. Űrzongorának futurisztikus külalakja miatt nevezik.
„Nagyon modern, és erősen mer különbözni attól, amit eddig hallottunk. A hagyomány tiszteletéből indultunk ki a megalkotásakor, de a modernség is fontos szempont volt. A dizájn sem véletlen, fontos része a zongorának: egyrészt a hangot segíti, másrészt már megjelenésében spirituális üzenetet hordoz. A zene nem a matériának a területe, hanem a léleknek szóló üzenet. A zene lendülete olyan, mint a repülés, és azt akartam, hogy ez a zongora formájában is megjelenjen” – mondta Bogányi Gergely. Megjegyezte: úgy érzi, ennek a zongorának Magyarországon kellett létrejönnie, mert a történelemnek ebben a korszakában fontos jövőbe mutató folyamat indult be az országban, ennek pedig kulturális vonalon előhírnöke ez a zongora.
Végezetül a jövőbeli terveiről elmondta, a zongorafejlesztés még nem fejeződött be: mindig vannak olyan területek, amit lehet és kell is fejleszteni, például a hangszer mechanikája. Bár jól működik a tradicionális mechanika, de ezen a téren is vannak fejlesztési lehetőségek.
Bogányi Gergely erdélyi koncertkörútja Székelyudvarhelyen (november 2., 19 óra, városháza), Csíkszeredában (november 3., 19 óra, Csíki mozi) és Nagyváradon (november 5., 18 óra, Nagyváradi Állami Filharmónia) folytatódik. A művész elmondása szerint várhatóan jövő tavasszal Marosvásárhelyt is meglátogatja egy koncert erejéig. A koncertek ingyenesek, ugyanakkor jótékony célt szolgálnak: a Kincses Kolozsvár Egyesület által meghirdetett adománygyűjtő akcióhoz csatlakozva a Magyarlapádi Szórványkollégium javára gyűjtenek.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!