
Fotó: Biró István
Bogányi Gergely zongoraművész erdélyi zongorabemutató turnéjának első állomása Kolozsváron volt, ahol egy ritkán hallható darabot, Ludwig van Beethoven Hammerklavier című szonátáját (op. 106) adta elő, majd a szünetet követően Liszt Ferenc zongoraműveinek legkiemelkedőbb darabjait hallhatta az operaházat megtöltő közönség.
2016. október 31., 19:302016. október 31., 19:30
A Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte eseményen beszédet mondott Szőcs Géza költő, kultúrpolitikus, aki Bogányi Gergely egyedi készítésű zongoráját, a fecske, frakk és űrhajó ötvözeteként kinéző csodazongorát is bemutató milánói világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztosa volt. Elmondása szerint a koncert többszörös premiernek számít, mivel először csendült fel a csodazongora a kincses városban, ugyanakkor a világ legnagyobb színpadait megjárt művész először adott nagyszabású szólókoncertet a kolozsvári közönségnek – áll az egyesület sajtóirodájának közleményében.
Bogányi Gergely a koncertet követően azt nyilatkozta, kihívást jelentett számára Beethoven monumentális művét eljátszani. Nem véletlenül választotta, mert a mű minden határokat túlfeszítő monumentalitása a zongorából ered. Beethovent a korában újdonságként megjelenő kalapácszongora inspirálta a darab írására, és ez mintegy összekötő kapocs közte és a német zeneszerző között. „Nem tudom, mit szólt volna a mi zongoránkhoz, de biztos, hogy az újítás őt is nagyon foglalkoztatta, mint például Bachot vagy Liszt Ferencet is” – fogalmazott. Erdélyi koncertkörútján még egyszer el fogja játszani Nagyváradon, de megjegyezte: a körút minden helyszínére más-más repertoárral készült, mert szereti, ha változatos a műsora.
„Úgy alakult az elmúlt években, hogy az általam fejlesztett zongora ikonikus szimbóluma lett a magyar kultúrának, ezért kezdeményeztem egy Kárpát-medencei turnét, ahol ezt a hangszert megmutathatom az embereknek, hogy mindenki érezze magáénak. Számomra ez a hangszer azt jelképezi, hogy van magyar »feltámadás«, van értelme küzdeni akár még lehetetlen szituációkban is” – mondta Bogányi Gergely. Kifejtette: amikor megszületett benne a gondolat egy új zongora megalkotásáról, még senki nem hitte, hogy ez lehetséges. Nem valósulhatott volna meg, ha nem hittek volna abban, hogy a lehetetlen is lehetséges.
Azzal kapcsolatosan, hogy a hangszert csodazongorának, illetve űrzongorának is nevezik, a Kossuth-díjas művész elmondta: ezeket a jelzőket a közönség ragasztotta a zongorára. Nemcsak Magyarországon, hanem például Amerikában is – ahol nemrég lépett fel – csodazongoraként emlegetik. Ennek szerinte az az alapja, hogy csodák sorozata kellett ahhoz, hogy ez a hangszer tíz év után megszülessen. Űrzongorának futurisztikus külalakja miatt nevezik.
„Nagyon modern, és erősen mer különbözni attól, amit eddig hallottunk. A hagyomány tiszteletéből indultunk ki a megalkotásakor, de a modernség is fontos szempont volt. A dizájn sem véletlen, fontos része a zongorának: egyrészt a hangot segíti, másrészt már megjelenésében spirituális üzenetet hordoz. A zene nem a matériának a területe, hanem a léleknek szóló üzenet. A zene lendülete olyan, mint a repülés, és azt akartam, hogy ez a zongora formájában is megjelenjen” – mondta Bogányi Gergely. Megjegyezte: úgy érzi, ennek a zongorának Magyarországon kellett létrejönnie, mert a történelemnek ebben a korszakában fontos jövőbe mutató folyamat indult be az országban, ennek pedig kulturális vonalon előhírnöke ez a zongora.
Végezetül a jövőbeli terveiről elmondta, a zongorafejlesztés még nem fejeződött be: mindig vannak olyan területek, amit lehet és kell is fejleszteni, például a hangszer mechanikája. Bár jól működik a tradicionális mechanika, de ezen a téren is vannak fejlesztési lehetőségek.
Bogányi Gergely erdélyi koncertkörútja Székelyudvarhelyen (november 2., 19 óra, városháza), Csíkszeredában (november 3., 19 óra, Csíki mozi) és Nagyváradon (november 5., 18 óra, Nagyváradi Állami Filharmónia) folytatódik. A művész elmondása szerint várhatóan jövő tavasszal Marosvásárhelyt is meglátogatja egy koncert erejéig. A koncertek ingyenesek, ugyanakkor jótékony célt szolgálnak: a Kincses Kolozsvár Egyesület által meghirdetett adománygyűjtő akcióhoz csatlakozva a Magyarlapádi Szórványkollégium javára gyűjtenek.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!