Magyarország, a gyógyvíznagyhatalom

A romániai magyarok az olcsóbb szállásokat keresik

„A Szegedet felkereső külföldi turisták közül a legtöbben Németországból érkeznek, de rögtön utánuk a romániai vendégek következnek. Sokan mennek Gyulára, Makóra is, és a romániai vendégek száma állandóan nő a régió mindegyik településén. A statisztika a regisztrált turistákat tartja számon, vagyis azokat, akik legalább egy éjszakát itt töltenek, de azoknak is nagyon örülünk, akik reggel jönnek és este mennek” – fejtette ki a Krónika kérdésére Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Mihály úgy vélekedett, létezik egy nagyon gazdag román üzletemberréteg – ők a drága szállodákat választják, a romániai magyarok inkább az olcsóbb szálláshelyeket keresik, ugyanakkor a Székelyföldről érkezőknek is van egy „vékony rétege”, amely a drágább helyeket részesíti előnyben. A többiek panzióban, nyáron diákszállóban, kempingben szállnak meg. „Ha Ausztria sínagyhatalom, Magyarország gyógyvíznagyhatalom – kimeríthetetlenek a gyógy- és termálvízforrásaink. Az ország területén Szegeden tör a felszínre a legmélyebbről, ásványi anyagokkal együtt a 80–90 fok hőmérsékletű gyógyvíz, amelyet itt is Pávai Vajna Ferenc fedezett fel 1927-ben, akárcsak Hajdúszoboszlón” – mondta el Mihály.

A hatalmas szegedi Napfényfürdő Aquapolis fürdőközpontban élményfürdők, wellness- és gyógyászati szolgáltatások (az új gyógyászati részleg két szintjén egyéni gyógytornaszobák, fizikoterápiás szobák, víz alatti vízsugármasszázs-helyiségek, szénsavas fürdők, az iszappakolás-kezelőhelyiségek, orvosi gyógymasszázs és gyógytornaterem) várja a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat.

„Jó vendégek az erdélyiek”

„Békés megyébe Romániából jött a legtöbb vendég 2008-ban, ez nem változott 2009-ben sem” – mondta el kérdésünkre Glózik Klára, a Békés megyei Tour-inform iroda vezetője, aki azt is kifejtette, hogy a romániai piac a legfontosabb szegmens a megye idegenforgalma számára. „Várjuk a németeket, osztrákokat is, de a romániai vendégeket különösen. Gyulát, Orosházát keresik fel a legtöbben, de szeretnénk, ha a megye más értékeit is felfedeznék: a szarvasi arborétumot, a Tiszának 16 holtága van – ezek is mind gyönyörűek – a falusi turizmust, ahol viszonylag olcsó szálláshelyeken jó kikapcsolódási lehetőségeket biztosíthatunk azoknak, akik ilyen jellegű szállásokat keresnek, vagy akik meg szeretnék ismerni a magyarországi hagyományos falusi életet” – mondta az irodavezető.

Glózik úgy véli, a megyében Gyomaendrőd, Szarvas, Füzesgyarmat, Battonya, Dévaványa, Tótkomlós is vonzó lehet a romániai vendégek számára, akiknek megcsappant ugyan a száma a gazdasági válság miatt, de ettől függetlenül ők jönnek a legtöbben külföldről. „Elsősorban Aradról, Temesvárról, Nagyváradról érkeznek. Talán Hajdúszoboszlót ismerik leginkább a romániaiak, de azért már kezdenek ide is ellátogatni. Korábban a határ menti településekről csak átjöttek reggel, hazamentek este, most már sokan itt maradnak éjszakára” – mondta Glózik.

A turisztikai szakember azt is kifejtette, nagyszabású turisztikai kampányt indított Békés megye Romániában, óriásplakátokat helyeztek el – többek közt Kolozsvár határában is –, és szeretnék, ha minél többen rászánnák magukat az utazásra. Székelyudvarhelyen is bemutatkoztak tavaly egy kiállítás keretében, így remélik, onnan is jönnek vendégek Békés megyébe: aki például Székelyföldről Nyugat-Európába tart, megszállhat itt útközben, itt érdemes megállni. „Jó vendégeknek tartjuk az erdélyieket: szeretnek enni, mulatni, vidámak – a vendéglátásnak pedig tulajdonképpen ez a lelke” – mondta Glózik Klára.

Gyula, a történelmi fürdőváros

Gyula Magyarország történelmi fürdővárosaként az Alföld, de Közép-Európa elismerten szép városa gazdag építészeti és szellemi örökséggel, gyönyörű környezettel. Mediterrán hangulatú sétálóutca, frissítő szökőkutak, szerethető és élhető terek, árnyas parkok teszik minden odalátogató számára vonzóvá a városkát, amely gótikus várának múzeumáról, várfürdőjéről és népszerű rendezvényeiről is híres. A gyulai Várfürdő, amely az egykori Almássy-kastély 8,5 hektáros, gyógyhellyé minősített parkjában helyezkedik el, a Magyar Fürdőszövetség által a legmagasabb, 4 csillagos minősítést érte el gyógy- és fürdőkategóriában egyaránt.

Télen-nyáron működő gyógyászata, gyógyvize mozgásszervi megbetegedéseket, idegbántalmakat, gyulladásos betegségeket is gyógyít. A város egyre népszerűbb kíván lenni a romániai vendégek körében, mint Bottás Gyöngyi, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, részt vettek a bukaresti utazási irodák kiállításán a Magyar Turizmus Zrt. képviseletében, Gyula külön képviseltette magát. „Tervezzük, hogy ne csak a határ menti települések lakóit vonzzuk ide, de a távolabbi vidékeken élőket is. Nagyszabású marketinget szeretnénk kialakítani Gyulának a romániai piacon. Még vonzóbbá szeretnénk tenni a várost: lehetővé tesszük, hogy román tévéadókat nézhessenek a szállodavendégek, tervünk honlapjainkat románul is megjelentetni, és megteremteni a lehetőségét, hogy a szállodai személyzet románul köszöntse a vendégeket, és megkérdezze, hogy érzik magukat” – fejtette ki a szakember.

Mint elmondta, június–júliusban csak minden 15. a magyar rendszámú autó Gyulán. És mivel minden hétvégén van valamilyen fesztivál vagy rendezvény a városban – többek közt virágvásár, Erkel Diák Ünnepek, Gyulai Zenei Napok, a gyulai Várszínház programja júliusban és augusztusban, Várkerti Vigasságok, Lampionos Utcabál – olyanok is sokan vannak, akik bár nem alszanak itt, de eljönnek a határon túlról a rendezvényekre. „Románia a második helyen áll az ideérkező vendégek száma tekintetében, de az első, aki prioritást élvez, hogy idevonzzuk a turistáit. Lehet, hogy nem onnan jönnek még a legtöbben, de mindenképpen az első helyen szerepel az előző évek tapasztalatának meg a földrajzi közelségnek köszönhetően” – mondta Bottás Gyöngyi.

A Magyar Turizmus Zrt. támogatásával