
Fotó: Facebook
Erdélyben gyártják a világ egyik legnagyobb luxusmárkáját képviselő Louis Vuitton cipőket, amelyeken a „Made in Italy” és „Made in France” címkét tüntetik fel – derül ki a The Guardian brit napilap cikkéből, amelyet a Digi24 hírtelevízió idézett.
2017. június 19., 22:472017. június 19., 22:47
Az oknyomozó újságírók szerint a Szeben megyei Nagydisznód közelében található gyárépületen nem tüntettek fel semmit, ami arra utalna, hogy ott cipőket készítenek, sőt az épületet állandóan őrök veszik körül. Korábban is felmerült egy olyan vád, hogy a cég az országban gyártja le a lábbeliket, majd ezeket viszik Olaszországba, viszont Bernard Arnault, a vállalat igazgatója ezt tagadta.
Ezúttal a Guardian bejutott az épületbe, és megerősítették, hogy
A gyár a Louis Vuitton Moet Hennessy (LVMH) egy kevésbé ismert leányvállalatának, a Somarestnek a nevén van. A brit lap újságírói a cég alkalmazottainak az önportréi alapján jutottak el a Szeben megyei településre. Értesüléseik szerint itt gyártják a több ezer eurós cipőket, mivel a cég nagy mennyiségben termel luxustermékeket, és az erdélyi munkaerővel valószínűleg költségeket akartak lefaragni.
A Guardian információi szerint az LVMH 2002-ben nyitotta az első üzemét itt, pár évvel később már heti 1500 pár cipőt gyártottak. A jelenlegi termelési adatok ugyan titkosak, de egyes elérhető információ szerint évente százezer pár cipő készülhet Nagydisznódon.
2009-ben a vállalat még egy gyárat indított a környéken, a szintén Szeben megyei Feleken. Itt az információk szerint táskák darabjait gyárthatják. A Guardian végül elérte, hogy a cég egyik szóvivője szóba álljon velük. Ekkor derült ki, hogy az alapanyagok Franciaországból származnak, valamint a cipőket nem fejezik be Erdélyben, és a gyártás utolsó szakasza Franciaországban és Olaszországban történik, ezért
A cipők talpa mindig Franciaországban vagy Olaszországban kerül fel, ez pedig a jelenleg hatályos törvények alapján lehetővé teszi, hogy az egész cipőt olasz vagy francia termékként lehessen eladni.
A szóvivő szerint a gyárukban jobb körülményeket biztosítanak, mint ami Románia hasonló ruhaipari üzemeiben jellemző, ezen kívül szabad az alkalmazottak hétvégéje, fizetik a túlórát, és nem használnak mérgező vegyszereket sem.
Ezt a helyi ellenőrző bizottság is megerősítette, amely szerint nincs semmiféle kifogás a gyárral szemben. Az üzem összesen 734 helyi lakost foglalkoztat, és az átlagos román ruhaipari bért kapják, ami a Guardian szerint 133 euró. Azaz egy alkalmazottnak nagyjából hat hónapot kéne dolgoznia ahhoz, hogy vehessen egy közepes árkategóriájú Louis Vuitton bőrcipőt.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!