2011. augusztus 29., 08:182011. augusztus 29., 08:18
Mint kiderült, a program is vonzóra sikeredett, még akkor is, ha sokan a „nagy magyar neveket” hiányolták. A fesztivál helyszínén végzett szociológiai felmérésből kiderült, hogy az elmúlt héten a fesztiválozók 81,3 százaléka 18 és 29 év közötti fiatal, ugyanakkor az eddigiekhez képest növekedett a harmincon felüli résztvevők aránya is, túllépve a tíz százalékot. Nőtt a külföldi látogatók aránya is, az eddigi négy százalékról hétre. Közülük a legtöbben természetesen Magyarországról érkeztek, de a bejelentkezők között találhattunk holland, német, angol, moldáv és szerb érdeklődőt is. Az enyhe helyszínváltás, a Félsziget ötszáz méterrel odébb tolása, a maga előnyeivel és hátrányaival a zöldmezős beruházások jegyeit viselte magán.
A nagyobb és kompaktabb területen tetszés szerint lehetett kialakítani a helyszíneket, csökkenteni a torlódást, ám az aszfaltozott sétányok és füves küzdőterek híján nemigen akadt ellenszere a porfelhőnek. A szervezők szerint még így is jobb lenne jövőre megőrizni a marosszentgyörgyi helyszínt, mint visszaköltözni Marosvásárhelyre. A számos ismert és elismert fellépőn kívül a 2011-es Félsziget zenei csúcsát kétségtelenül Iggy Pop és zenekara jelentette. Bár sok olyan félszigetlakóval találkoztunk, aki életében nem hallott a hetven felé tartó, de a mai napig is rendkívül energikus rockerről, a műfaj rajongói igazi csemegeként élték meg az amerikai banda szombati fellépését.
A fesztivál egyik legnépszerűbb színhelye a Miért Pub volt, ahol a házigazdák szinte minden kívánságát teljesítették a betérőnek. A már hagyományos darts-, póker- és csocsóbajnokságokon kívül, társasjátékozni lehetett, és mellé zeneszámot vagy éppenséggel vízipipát rendelni. Aki meg úgy érezte, hogy neki nem csupán fizető vendégként, hanem színpadi meghívottként is ott lenne a helye a Félszigeten, benevezhetett az éjszakai karaoke partira. Ha valaki másnapra – az énekléstől vagy valamelyik kocsmai sporttól – túlságosan elfáradt, egy kiadós masszírozást is kérhetett. Szintén az éjszakai programok során kimerültekhez szóltak a Tuborg Chill Out Zone vagy a Művésztelep programjai. Itt is volt relaxációs masszázs, de a gyúrón kívül akrobaták, színészek, maszkkészítők és tetoválók várták a napközi programokba bekapcsolódókat. Szintén sikeresnek bizonyult a Sapientia EMTE sátorában létesített Élő Könyvtár, ahonnan sok érdekes témájú könyvet kölcsönözhettek az olvasni vágyók. A téka éppúgy működött, mint egy rendes könyvtár, csakhogy az olvasók élő személyeket is „kikölcsönözhettek”. A külföldön már bejáratott program során a kikölcsönzött személyek nemcsak beszéltek egy-egy könyvről, de kérdésekre is válaszoltak.
A kínálatból az idén sem hiányzott a hagyományos RMDSZ–Miért labdarúgó-mérkőzés, melyet – szintén az utóbbi évek szokása szerint – az idősebbik nemzedék nyert. Fülöp Zoltán Sziget-menedzser személyében hiába szerződtetett anyaországi idegenlégióst a fiatalok csapata, és hiába szállt harcba a sérülésből lábadozó Bodor László fesztiváligazgató, a fiataloknak esélyük sem volt a korban és pártranglétrán fölöttük álló ellenfelekkel szemben. A találkozó sorsát a meccs kommentátora, Kovács Péter is előrevetítette, amikor még az első sípszó előtt megjegyezte, hogy a fiatalok azért öltöztek feketébe, mert gyászolnivalójuk lesz. Így is történt, s annak ellenére, hogy az első találatot a Miért szerezte, a két Borbély által irányított „öregek” 5–3-ra verték az ellenfelet.
A Félszigetről nem hiányzott a politizálás és az RMDSZ-politikusok maszszív jelenléte sem. Igaz, rájuk inkább a sajtó volt kíváncsi, mintsem a négynapos szórakozásért pénzt kiadó publikum. Az elöljárók közül többen is sajtótájékoztató keretében jelezték ottlétüket. Kelemen Hunor szövetségi elnök például a választási rendszerről és a népszámlálásról fejtette ki véleményét, de azt is elmondta, hogy az általa vezetett kulturális tárca jelentős összeggel támogatta a fesztivál szervezését. „Mindezt azért, mert véleményem szerint a Félsziget egy olyan kulturális és zenei sokszínűséget felvonultató rendezvény, amely az elmúlt 8 év során túlnőtt Marosvásárhely határain, és Erdély, sőt Románia egyik legerősebb brandje lett” – vélekedett az RMDSZ elnöke. A szövetség második embere, Borbély László környezetvédelmi miniszter pedig elégedetten állapította meg, hogy a rendezvény évről évre egyre zöldebb. Ami a folytatást és a jövő évi jubileumi tizedik Félszigetet illeti, a szervezők derűlátóak. „2012-ben valami nagyon különlegeset szeretnénk, de persze idén még nem tudhatjuk, jövőre mennyi pénz lesz erre” – fejtette ki Bodor László.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.