Középkorú lett a bűvös kocka

Rubik Ernő 1944. július 13-án született, apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A műszaki egyetem építészmérnöki karának elvégzése után az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) tanult belsőépítészetet. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és tanított az Iparművészeti Főiskolán – írja az MTI.

A térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő, oktatási segédeszköznek szánt szerkezetét 1974 tavaszán tervezte meg. A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Az oldalanként 3x3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el. Gyorsan kiderült, hogy a tanszer játéknak is igen szórakoztató, így a terveket 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, s 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, „térbeli logikai játék\" néven megkapta a szabadalmi oltalmat.

Legelőször 1979-ben írt róla az Observer című brit lap, majd felkerült a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapjára. A játékosok is felfedezték, a bűvös kockát nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is terjesztették. A Rubik\'s Cube (Rubik-kocka) 1980–81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.

A matematikai rejtélyt, a kirakási lépések minimális számát csak három évtized után, 2010-ben fejtették meg: az összekevert kocka legfeljebb húsz lépésből kirakható. A bizonyításhoz több mint 43 trillió lehetséges kezdőállásból kiindulva jutottak el, úgy, hogy a kezdőállásokat 2,2 milliárd csoportba osztották (csoportonként 20 milliárd pozícióval), a csoportok számát – szűrésekkel – 56 millióra csökkentették, szuperszámítógépekbe táplálták, és kijött a „szám\". A kombinációk többsége egyébként 15–19 lépésből is kirakható.

A Rubik-kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé, sőt kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.

A Rubik-kockához hasonló nehézségű feladványt kell megoldania az Európai Unió Bíróságának is, hogy pontot tegyen a találmánnyal kapcsolatos jogvita végére. Rubik Ernő kockájának nemzetközi jogai és védjegye a brit Seven Towns cég birtokában van, amely a színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben védjegyként jegyeztette be. A Simba Toys német játékgyártó vállalat 2006-ban megtámadta a kockát kisajátító védjegyet, és bíróságra ment. Az uniós Törvényszék 2014-ben első fokon a brit cégnek, a másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok 2016 májusában a németnek adott igazat, a végleges döntés ősszel esedékes.