Felül kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) látható, alól a hozzá nagyon hasonlító botos kölönte (Cottus gobio)
Fotó: Nagy András Attila
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) állománya. Az idei felmérések során 150 példányt azonosítottak a kutatók, a legnagyobb aggodalomra azonban az ad okot, hogy a populáció több mint háromnegyede egy alig 500 méteres folyószakaszon koncentrálódik. A kölöntesügér megmentése érdekében mederlépcsőket távolítanának el, korszerűsítenék a szennyvíztisztítást, és mesterséges szaporítást is terveznek. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
2026. november 07., 15:112026. november 07., 15:11
A korábbi felmérések óta újabb adatok születtek az Európa legritkább édesvízi halfajának számító kölöntesügér állományáról. Míg 2025-ben összesen 181 egyedet azonosítottak, az idei kutatások során 150 példányt sikerült kimutatni. Nagy András Attila biológus szerint azonban nem feltétlenül az egyedszám változása jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy
Mint a Krónikának elmondta, a pataksügér jelenleg a világon kizárólag az Argeș megyei Vâlsan folyó mintegy tíz kilométeres szakaszán fordul elő. Korábban az Argeș folyóban is élt, onnan azonban a Vidraru-víztározó megépítése és a folyó vízjárásának megváltoztatása következtében kipusztult. Egyes feltételezések szerint a Doamnei folyóban is előfordulhatott, ezt azonban nem sikerült egyértelműen bizonyítani.
Régi kölöntesúgér-élőhely, ma már nem alkalmas a faj számára mivel a mederből hiányoznak a faj számára létfontosságú nagy kövek
Fotó: Szilágyi Bálint
A jelenlegi helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy a fennmaradt állomány egyáltalán nem egyenletesen oszlik el a tíz kilométeres élőhelyen. „A populációnak valamivel több mint 75 százaléka egy kevesebb mint 500 méteres szakaszon fordul elő.
A szakemberek feltételezése szerint az egyedek ilyen mértékű koncentrálódásának egyik fő oka a folyó szennyezettsége. A legsűrűbben benépesített szakasz alatt ugyanis a brăduleți-i szennyvíztisztító nem megfelelő működése miatt jelentős szennyezés éri a Vâlsant, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a folyó alsóbb részein jóval kevesebb példány él.
A felső szakaszon ugyanakkor mesterséges akadályok gátolják a halak tovább terjedését, így az állomány egy rendkívül szűk, többféle veszélynek kitett területre szorult. A közelben található egészségügyi intézmény (szanatórium) szennyvize időnként ugyancsak a folyóba kerül, ami további kockázatot jelent. A biológus szerint éppen ezért lenne különösen fontos, hogy a kölöntesügér a jelenlegi élőhelyénél fentebb is megtelepedhessen (ahonnan az elmúlt évtizedekben pusztult ki), hiszen egy esetleges súlyos szennyezés esetén legalább az állomány egy része biztonságban maradhatna.
Az eltávolítandó akadályok egyike
Fotó: Nagy András Attila
A faj megmentésére irányuló munka részeként három olyan mederlépcső eltávolítását készítik elő, amelyek jelenleg akadályozzák a pataksügér felfelé történő terjedését. A beavatkozással a szakemberek reményei szerint körülbelül egy kilométerrel is meghosszabbítható lenne a faj által benépesíthető folyószakasz.
Nagy András Attila rámutatott, hogy a mederlépcsők eltávolításának előkészítése mintegy két évvel ezelőtt kezdődött. Az akadályok felmérését és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését követően most a tényleges bontási munkálatok következhetnének, a kivitelezés azonban a vártnál bonyolultabbnak bizonyult.
Egyrészt az akadályok méretét és a folyómederbe való beágyazottságát kezdetben nem minden esetben sikerült pontosan felmérni, másrészt két betonépítmény szennyvízelvezető csöveket is magában foglal. Ezeket nem lehet egyszerűen elbontani, előbb műszaki megoldást kell találni a vezetékek biztonságos elhelyezésére. Ezekhez adódnak még a különböző bürokratikus korlátok, amelyek mind késleltetik az akadályok eltávolítását. A biológus szerint a nehézségek ellenére remélhető, hogy a három akadály eltávolítása egy éven belül megvalósulhat.
A mederlépcsők eltávolításának előkészítése mintegy két évvel ezelőtt kezdődött
Fotó: Nagy András Attila
Ezzel párhuzamosan a brăduleți-i szennyvíztisztító korszerűsítésétől is javulást várnak. A tervek szerint a következő egy-két évben megvalósuló modernizálás mérsékelhetné a folyó szennyezését, és kedvezőbb körülményeket teremthetne a ritka halfaj számára.
Az élőhely helyreállításának másik kulcskérdése a Vâlsan folyó vízhozamának növelése. Nagy András Attila emlékeztetett, hogy a folyó felső szakaszán található víztározóból a víz jelentős részét a Vidraru-víztározóba vezetik át, így a kölöntesügér élőhelyén a természetesnél lényegesen kevesebb víz marad. Ez nemcsak a folyó sodrását változtatja meg, hanem a víz felmelegedéséhez és oxigéntartalmának csökkenéséhez is hozzájárulhat, ami különösen kedvezőtlen a gyors folyású, hideg vizet kedvelő halfaj számára.
Az idei év ebből a szempontból kedvezőbb volt:
A Milvus Csoport munkatársa szerint hosszú távon elengedhetetlen lenne a Hidroelectrica energetikai társasággal folytatott egyeztetés, illetve akár a jogszabályi előírások módosítása is. A jelenlegi szabályozás ugyanis meghatározza ugyan azt a minimális vízhozamot, amelyet a folyómederben kell hagyni az élővilág számára, a biológus szerint azonban ez nem elegendő az ott élő fajok fennmaradásához.
Mint rámutatott, az úgynevezett ökológiai minimális vízhozam meghatározásakor sok esetben inkább a gazdasági szempontokat veszik figyelembe, nem pedig az adott vízfolyás élővilágának tényleges szükségleteit. Ráadásul a szakember szerint még az előírt minimális értékeket sem mindig tartják be, melyeknek ellenőrzése rendkívül bonyolult és a legtöbb esetben nem valósul meg.
A természetvédelmi intézkedések eredményessége ezért nemcsak a szennyezés visszaszorításától és a folyómeder átjárhatóságának helyreállításától függ, hanem attól is, hogy hosszú távon sikerül-e megfelelő mennyiségű vizet biztosítani a Vâlsanban.
Tipikus kölöntesügér-élőhely: a faj kedveli a gyors folyású, nagy kövekkel tarkított szakaszokat
Fotó: Nagy András Attila
A biológus egy további kezdeményezésről is beszámolt: az „Aspretele Trăiește” (A kölöntesügér él) projekt keretében, a Fundația „Centura Verde” (Zöldövezet Alapítvány) közreműködésével a pataksügér mesterséges szaporítását is igyekeznek megvalósítani. A tervek szerint a Vâlsan partján egy oktató- és kutatóközpontot hoznának létre, ahol ellenőrzött körülmények között foglalkoznának a rendkívül ritka hal szaporításával és nevelésével.
Nagy András Attila ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
Hiába sikerül ugyanis mesterséges körülmények között szaporítani a fajt, ha a természetes élőhelyre visszatelepített egyedek ugyanazokkal a kedvezőtlen körülményekkel szembesülnek, amelyek miatt az állomány eredetileg veszélybe került.
A mesterséges körülmények között nevelt halak ráadásul rendszerint kevésbé életképesek, mint természetes élőhelyükön kikelő és fejlődő társaik. A módszer további kockázata a beltenyészet kialakulása, amely egy eleve rendkívül kis létszámú populáció esetében különösen komoly problémát jelenthet – magyarázta.
A következő évek legfontosabb feladata így a szennyvíztisztítás korszerűsítése, a három mederlépcső eltávolítása és a megfelelő ökológiai vízhozam biztosítása lesz. Ezek együttesen teremthetnék meg annak feltételeit, hogy a kölöntesügér ne csupán egy néhány száz méteres, rendkívül sérülékeny folyószakaszon maradjon fenn, hanem ismét nagyobb területen, természetes körülmények között szaporodhasson.
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – tudtuk meg Nagy András Attilától, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!