
Fotó: A szerző felvétele
Cey-Bert Róbert több könyvet is írt az utazásairól, többek között gasztronómiai vonatkozásban (Hunok és magyarok konyhája – Áldosok - Karakányok – Üstönyök – Sütények). Eseménydús életéről Kézdivásárhelyen tartott őstörténeti előadása előtt faggattuk Cey-Bert Róbertet, aki Magyarországon, Siófokon él, a Kodolányi János Főiskola Gasztronómia Tanszékének vezetője.
Útban a legendák földje felé
Cey-Bert Róbertben kora gyerekkorában megfogalmazódott, hogy mivel szeretne foglalkozni: már ekkor olvasgatta a hun-székely legendákat, és nagy érdeklődést tanúsított a magyarok eredete, őstörténete iránt. Középiskolás korára már eldöntötte, hogy ha törik, ha szakad, eljut arra a földre, ahonnan a legendák szerint a magyarok Pannónia földjére érkeztek. A kommunista időszakban nem volt könnyű utazgatni, így Nyugat-Európába emigrált, abban reménykedve, hogy onnan könnyebb lesz majd eljutni a Távol-Keletre, Ázsiába. Párizsban és Genfben koptatta az egyetemek padjait, majd beérett az elhatározás: nekivág a nagy útnak. Párizsban a több ezer éves kínai krónikák fordításával foglalkozó türkológiát tanító tanára, Jean Paul Roux professzor tovább erősítette benne az elhatározást. A francia professzortól tanulta meg többek között az első hun szót is, a „tengri”-t, ami istent és eget jelent.
Jurta és gasztronómia
1980-ban Genfből áttelepedett Távol-Keletre. Ott is meg kellett élnie, így luxusszállodáknak meg repülőtársaságoknak lett a gasztronómiai tanácsadója. Így összejárta a távol-keleti országokat, megfordult Hong-kongban, Tokióban, Oszakában, Szöulban, Jakartában és Manillában is. Az esős időszak miatt bekövetkező több hónapos uborkaszezon alatt jutott ideje arra, hogy gyerekkori álmait megvalósítsa. Így jutott el Tibetbe, Mongóliába és Ujguriába, ahol a magyarok őstörténetét, illetve ősi vallását akarta kutatni. „A kínai krónikák megfejtésének és annak köszönhetően, hogy a helyszínen, Tibetben jártam, sok információhoz jutottam hozzá. Egy tibeti szerzetes révén szereztem tudomást olyan 7–8. századi, ótibeti nyelven írt selyemtekercsekről, amelyekben a „hungárokról” és azok vallásáról beszélnek a mostani Ujguriában” – fejtette ki Cey-Bert. Amint meséli, a magyarok ősvallása nagyon toleráns vallás lehetett, gyakorlói senkit sem öltek meg azért, mert más istenben hitt. Cey-Bert Róbert egyébként nemcsak tibeti kolostorokban, de nomád jurtákban is lakott, ahol főleg az állattartásra berendezkedett nép mindennapi életvitelét, táplálkozási szokásait tanulmányozta.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.