
Jósa Tamás szerint dalának refrénje mindenkinek órákra a fejébe ragad
Fotó: Miskolczi Milán
A hosszú éjszakákban megfáradt zenész megállapodásáról és az ezzel járó kettősségről szól a Két szív című zenemű, amelyet A Dal 2024 szombat esti első válogatójában ad elő Jósa Tamás. A nagyváradi születésű, Budapesten élő énekes a magyarországi dalversenybe való bejutásról, az élő műsor előtti felkészülésről beszélt a Krónikának.
2024. február 10., 10:022024. február 10., 10:02
– Mi alapján választottad a Két szív című zeneművet a Duna A Dal 2024 versenyébe való jelentkezéskor, illetve milyen mondanivalója van ennek a szerzeménynek?
– A Két szív című dal feléneklésére Kovács Pali barátom kért fel még a tavalyi év végén. A szám egy jótékonysági nagylemezre készült eredetileg. Annyira remek hangulatot teremtett a feléneklés, hogy azonnal elhatároztuk, nevezzük A Dal 2024 műsorába. Én már többször adtam be pályázatot, de sajnos egyszer sem jutott be még a dalom, így mondanom sem kell, mennyire meglepődtem, amikor az előválogató után megkaptam a híreket. A dal a hosszú éjszakákban megfáradt zenész megállapodásáról és az ezzel járó kettősségről szól. Pöröghet az élet, történhetnek a dolgok akárhogy, de mindenkinek szüksége van egy otthonra, ahol nyugalomban kifújhatja magát a következő nyugtalan pillanatig.
A nagyváradi énekes több bandában is játszik, köztük az Iron Maidnem tribute zenekarban
Fotó: Jósa Tamás
– Több bandában is zenélsz, így a színpadi fellépés műfaja nem áll távol tőled. Korábban is beneveztél zenei versenyekre?
– Ez így van, jelenleg az Iron Maidnem, a Rockstars Not Dead és a Ghost tribute sorait erősítem, de szeretnék idén egy poposabb, szintisebb szólólemezt is megjelentetni. Korábban a TV2 Sztárban Sztár leszek című műsorában az ötödik helyig jutottam,
– Hogyan készülsz az élő műsorra? Milyen visszajelzéseket kaptál a zsűri részéről az előválogató során?
– Rengeteget próbálunk, és nagyon oda kell figyelnem a dal előadásakor az énektechnikára, mert nagyon kevés levegővételt enged meg a refrén, ellenben nagyon erős hangkarakterrel kell hozni. Próbáltam a megfelelő légzésszüneteket beosztani a szavak közé, majd ezt memorizálni. Utána kiderült, hogy azért mozogni is kell majd közben, tehát kezdhettem előröl az egészet. A zsűri pont ezt tette szóvá, hogy nagyon statikus voltam, nem mozogtam, nem volt élet az előadásban a hangomon kívül… Ebben igazat is adok nekik, akkor nekem csak belülről, hangszálból működött még a dal. Azóta ez változott, a próbákon hihetetlen jó hangulatot varázsolt mindaz, amit összeraktunk a nézőknek.
Fotó: Jósa Tamás
– Mit gondolsz, a zsűri és a közönség miért választhatná az általad előadott zeneművet az év magyar dalának?
– Mert sodró, mert hangulatos, mert a refrén mindenkinek órákra a fejébe ragad. Kóros dallamtapadást eredményez, és
– Mikor láthatnak legközelebb a televíziónézők?
– Szinte most azonnal, február 10-én este (romániai idő szerint 20:35-től) a Dunán már nyomjuk is a produkciót A Dal 2024-ben. Igyekszünk mindenkit a képernyő elé szögezni arra a sodró három percre.
Az ötödik zsűritag a közönség
Átalakul A Dal 2024 pontozási rendszere. A nézők a korábbi évadokhoz képest nagyobb szerepet kapnak a dalverseny válogatóiban – közölte az MTVA. A produkciókat a nézők az élő show alatt SMS-ben pontozhatják, ezáltal négy versenydal sorsáról dönthetnek. További egy elődöntőbe jutó dalról a televíziós zsűri határoz – szerepel a közleményben. Ismertették: a közmédia dalválasztójában a nézők töltik be az ötödik zsűritag szerepét a válogató adások során, ezzel támogathatják a versenydalok továbbjutását, és alakíthatják az elődöntős mezőnyt. A produkciók alatt 1-től 10-ig értékelhetik az adott dalt alapdíjas telefonszámra küldött SMS-ben. Egy telefonszámról húsz érvényes szavazat küldhető.
Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György, Egri Péter és az ötödik zsűritag, a közönség közösen választ ki négy dalt, majd az ötödik továbbjutóról kizárólag a televíziós zsűri dönt. Mint írták, a közmédia nemzeti dalválasztója hagyományosan közös dallal veszi kezdetét.
A február 10-én, szombaton a Duna csatornán látható showműsorban A Dal 2024 versenyzői Földes László „Hobo” előtt tisztelegnek: az idei Petőfi Zenei Díj életműdíjas előadóművészének legnépszerűbb dalaiból készült összeállítással készülnek.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!