HIRDETÉS

Kolumbusz szintje és az inspiráló egyedüllét – Lenyűgözte kolozsvári közönségét Fa Nándor szólóvitorlázó

Pap Melinda 2018. április 19., 15:36 utolsó módosítás: 2018. április 19., 15:43

Fa Nándor számára a déli óceánokon való „igazi egyedüllét” inspiráló, és bár a szólóvitorlázás folyamatos életveszély, soha nem volt halálfélelme. Erdélyben mélységes, felemelő élmények érték, vissza fog jönni – ígérte kolozsvári közönségének az óceáni szólóvitorlázó.

A Spirit of Hungary fedélzetén Fotó: Wikipedia

„Ha akartam valamit csinálni, a gátlás sosem akadályozott” – kezdte már-már motivációs tréninggel felérő kolozsvári előadását Fa Nándor óceáni szólóvitorlázó, hajótervező és -építő, az első magyar, aki megkerülte a Földet. Az erdélyi magánkiránduláson lévő ismert sportember szerda este több mint két órán keresztül mesélte életének 30–50 évét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem auláját zsúfolásig megtöltő közönségnek.

Az élménybeszámoló által teljesen elvarázsolt hallgatóság kérdései pedig nem akartak fogyatkozni, így az utazó megígérte: visszatér Erdélybe,

HIRDETÉS

ahol „mélységes hatások” érték. Pedig többet volt a Horn-fokon, mint itt, vallotta be, mindig csak oda utazott, ahol dolga volt.

Fa Nándor vitorlázó Fotó: Rédai Attila

Illegálisan az óceánokon

„Én mindig az égtől, a természettől és az óceántól vártam választ a kérdéseimre” – osztotta meg motivációját a székesfehérvári születésű vitorlázó, akit bátyjainak gyerekkori verései késztettek arra, hogy „erős, ügyes, okos” legyen. Fizikailag állandóan edzette magát, volt birkózó, kajak-kenus, majd hajóépítő és vitorlázó lett.

„Ha nem volt kenulapát, nekiálltam és faragtam egyet” – idézte fel hajótervező és -építő karrierje kezdeteit Fa Nándor.

Első hajóját azt követően álmodta és építette meg, hogy Gál József barátjával eldöntötték, ők lesznek az első magyarok, akik körbevitorlázzák a Földet. Ebben az akkori kommunista hatóságok ellenállása sem akadályozta őket, akik sorra „lepattintották” vízumkérelmüket, illegálisan vágtak neki a háromévesre tervezett útnak, holott akkor a három hónaposnál hosszabb külföldi tartózkodás disszidálásnak számított. A legolcsóbb anyagokból készült kilencméteres vitorlásuk, a Szent Jupát „kis tökhéj” volt a feladathoz, céljuk eléréséhez a legnehezebb útvonalat választották. Végül

hazatéréskor a kétévesre sikeredett útnak nem börtön, hanem ünneplés lett a vége, az első élménybeszámolót a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) székházában tartották.

A verseny lett a cél

Az első út előrevetítette a többit is, mondta Fa Nándor. „Találkoztak” – rádión hallották – az első földkerülő verseny élmezőnyével, és eldöntötte: versenyezni fog. „Ez lett életem fő célja, semmi más nem érdekelt” – fogalmazott, majd elmesélte, hogyan építette meg újabb, hatvan láb hosszú Alba Regia nevű hajóját a feladathoz.

„Egész merész gondolat volt, nem tudtam, hogy fogom megvalósítani, de tudtam, hogy meg fogom” – fogalmazott.

Fotó: Wikipedia

Főleg, hogy senkinek nem volt biztos tudása arról, hogy egyik versenyhajó mitől jobb, mint a másik, magának kellett kikísérleteznie. „A tett halála az okoskodás, ez így igaz” – mondta a vitorlázó, akinek Sidney-ben a világ legnagyobb hajóépítő cégének tervezői azt tanácsolták, ha van egy víziója, valósítsa meg, ne gondolkodjon.

Bár kezdetben úgy tűnt, bőven van pénz a megvalósításra, végül a „high tech”-nek számító Alba Regia is olcsó anyagokból készült, ezért gyakran sérült. Három, Föld körüli és számos transzatlanti utat tett meg vele, és első földkerülő szóló vitorlásversenyén, a Vendée Globe-on ötödik helyezést ért el: ő lett az első nem francia, aki befejezte a versenyt.

Annak ellenére sem adta fel, mesélte, hogy miután ütközött egy bálnával, mindkét kormánya használhatatlanná vált, és meg kellett tanulnia, hogyan lehet csak vitorlákkal kormányozni.

Elkezdett az Antarktisz felé sodródni, de nem kért mentést, akkor ugyanis elveszítette volna a hajót és a versenyt.

Második, 1996-os versenyét számos nehézség után kénytelen volt feladni: előbb a daru ejtette le az új, Budapest nevű hajót, majd egy tankhajó ütközött neki, végül áram nélkül maradt. „Ez az egész pechsorozat nem ellenem, hanem értem volt” – jött rá utólag Fa Nándor, miután az élmezőnyt figyelve látta, hogy négy hajó elpusztult és egy vitorlázó meghalt.

A kudarcélmény ráébresztette: belefáradt a 12 év óceánjárásba, majd családjával úgy döntött, hazaköltözik és „normális, szárazföldi életet” él.

„Azt tartottuk normálisnak, hogy az ember otthon éljen, ott kamatoztassa tudását” – mondta a sportember, aki az akkori nem biztonságos kikötőket látva kikötőtervezésbe fogott, és nemzetközi hírű cége sikereinek csak a 2008-as pénzügyi válság szabott határt. Ekkor ajánlotta fel egy amerikai karbongyártó cég, hogy a legmodernebb technikával építsen újabb hajót és térjen vissza az óceánra.

Az akkor 63 éves Fa Nándor bevallása szerint a Spirit of Hungary fedélzetén már nem akart nyerni, hiszen „már az is orcátlanság volt, hogy elindult” a sokkal fiatalabb mezőnyben.

A cél az volt, hogy száz napon belül megkerülje a Földet, és 93 nap alatt sikerült megvalósítani, nyolcadik helyezettként ért célba. „Erős hívószó volt, hogy én, aki Kolumbusz szintjéről indultam, megismerjem azt, ami ma van” – mondta a hajóépítés rohamos fejlődésére, digitalizálására utalva.

„Az ember nem hagyja magát elszállni”

Az óceánokra azért megy az ember, hogy magára maradjon a saját lelkével és azzal a felelősséggel, hogy döntéseket kell hoznia és elviselje azokat – mondta hallgatóságának Fa Nándor, aki szereti szélsőséges szituációkban „megélni önmagát”. A fizikai erőnlét mellett ilyenkor nagyon fontos a mentális erő.

„Ahhoz, hogy hosszú távon túlélje valaki a nagyon komoly fizikai és lelki terhet, egyfajta gondolati fegyelem kell” – mesélte, de fontos a mozdulati fegyelem is, hisz egyetlen téves mozdulat az ember életébe kerülhet.

„Az ember nem hagyja magát elszállni” – árulta el a receptet, és bár a szólóvitorlázás folyamatos életveszély, nem volt halálfélelme. A fizikai erőnlétről elmondta, a testet használni kell, hogy működjön, azonban ésszel.

Fa Nándor dedikál Kolozsváron Fotó: Pap Melinda

A hallgatóság kérdéseire válaszolva a környezetszennyezésre, klímaváltozásra is kitért, kifejtve, az óceán érezhetően változik, egyre szélsőségesebb az időjárás, és csak remélni tudja, hogy a későbbi generációk megélhetik mindazokat az élményeket, melyeket ők. Ugyanakkor

„dermesztő élmény” látni, milyen hatalmas flották halásszák az óceánokat, valósággal „letarolva” annak rohamosan fogyó élővilágát.

Az élménybeszámoló után a közönség megvásárolhatta és dedikáltathatta a vitorlázó életpályáját bemutató, Magad, uram című könyvét.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS