ahol „mélységes hatások” érték. Pedig többet volt a Horn-fokon, mint itt, vallotta be, mindig csak oda utazott, ahol dolga volt.

Első hajóját azt követően álmodta és építette meg, hogy Gál József barátjával eldöntötték, ők lesznek az első magyarok, akik körbevitorlázzák a Földet. Ebben az akkori kommunista hatóságok ellenállása sem akadályozta őket, akik sorra „lepattintották” vízumkérelmüket, illegálisan vágtak neki a háromévesre tervezett útnak, holott akkor a három hónaposnál hosszabb külföldi tartózkodás disszidálásnak számított. A legolcsóbb anyagokból készült kilencméteres vitorlásuk, a Szent Jupát „kis tökhéj” volt a feladathoz, céljuk eléréséhez a legnehezebb útvonalat választották. Végül

A verseny lett a cél

Az első út előrevetítette a többit is, mondta Fa Nándor. „Találkoztak” – rádión hallották – az első földkerülő verseny élmezőnyével, és eldöntötte: versenyezni fog. „Ez lett életem fő célja, semmi más nem érdekelt” – fogalmazott, majd elmesélte, hogyan építette meg újabb, hatvan láb hosszú Alba Regia nevű hajóját a feladathoz.

Elkezdett az Antarktisz felé sodródni, de nem kért mentést, akkor ugyanis elveszítette volna a hajót és a versenyt.

Második, 1996-os versenyét számos nehézség után kénytelen volt feladni: előbb a daru ejtette le az új, Budapest nevű hajót, majd egy tankhajó ütközött neki, végül áram nélkül maradt. „Ez az egész pechsorozat nem ellenem, hanem értem volt” – jött rá utólag Fa Nándor, miután az élmezőnyt figyelve látta, hogy négy hajó elpusztult és egy vitorlázó meghalt.

„Azt tartottuk normálisnak, hogy az ember otthon éljen, ott kamatoztassa tudását” – mondta a sportember, aki az akkori nem biztonságos kikötőket látva kikötőtervezésbe fogott, és nemzetközi hírű cége sikereinek csak a 2008-as pénzügyi válság szabott határt. Ekkor ajánlotta fel egy amerikai karbongyártó cég, hogy a legmodernebb technikával építsen újabb hajót és térjen vissza az óceánra.

A cél az volt, hogy száz napon belül megkerülje a Földet, és 93 nap alatt sikerült megvalósítani, nyolcadik helyezettként ért célba. „Erős hívószó volt, hogy én, aki Kolumbusz szintjéről indultam, megismerjem azt, ami ma van” – mondta a hajóépítés rohamos fejlődésére, digitalizálására utalva.

„Az ember nem hagyja magát elszállni”

Az óceánokra azért megy az ember, hogy magára maradjon a saját lelkével és azzal a felelősséggel, hogy döntéseket kell hoznia és elviselje azokat – mondta hallgatóságának Fa Nándor, aki szereti szélsőséges szituációkban „megélni önmagát”. A fizikai erőnlét mellett ilyenkor nagyon fontos a mentális erő.

„Az ember nem hagyja magát elszállni” – árulta el a receptet, és bár a szólóvitorlázás folyamatos életveszély, nem volt halálfélelme. A fizikai erőnlétről elmondta, a testet használni kell, hogy működjön, azonban ésszel.

Az élménybeszámoló után a közönség megvásárolhatta és dedikáltathatta a vitorlázó életpályáját bemutató, Magad, uram című könyvét.