Fotó: Ilusztráció
Az EU 2004. április 30-án a hagyományos növényi gyógyszereket illetően módosította az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek kódexéről szóló irányelvét, s az említett termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szigorú minőségi, így fizikai-kémiai, biológiai vizsgálatokat, farmakológiai és toxikológiai kísérleteket tett kötelezővé.
A gyógyszerek biztonságosságának és hatásosságának bizonyítása mellett a törzskönyvezéshez igazolni kell, hogy az adott gyógyszer legalább 30 éve gyógyászati használatban van, s ebből legalább 15 éve az unióban. Az irányelv hatálybalépése előtt forgalomba hozott termékek hét éves engedélyeztetési moratóriumot kaptak, s ez idén április 30-án jár le.
A módosítás elsősorban a tradicionális kínai gyógyszerek és gyógynövények iparát érinti, ezek a termékek ugyanis gyakran a megengedettnél nagyobb nehézfémtartalmuk, illetve előállításuk környezetre káros hatásai miatt nem felelnek meg az előírásoknak. Bár néhány vállalat megpróbálkozott a regisztrációval, eddig egyetlen kínai termék sem kapta meg a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyt – mondta el Liu Csang-lin (Liu Zhanglin) a gyógyszerek és egészségügyi termékek külkereskedelméért felelős kereskedelmi kamara elnökhelyettese a China Daily című kínai napilapnak.
Liu a túlzott uniós szigor mellett az eljárás költségeit is okolja, egyetlen gyógyszer engedélyeztetése ugyanis nagyjából egymillió jüannak (mintegy 100 ezer eurónak) megfelelő összegbe kerül, amit a legtöbb vállalat nem engedhet meg magának.
Tekintve, hogy a tradicionális kínai gyógyszerek és gyógynövények exportjának egynegyede Európába irányul, az új irányelv hatálybalépése évi 500 millió dolláros veszteséget jelenthet az iparág számára - hívja fel a figyelmet a kínai fél. A probléma megoldását jelentené a módosítás hatálybalépésének 2019-ig való kitolása, amiről kínai források szerint jelenleg is folynak a tárgyalások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!