
Fotó: A szerző felvétele
„Abban a korban, amelyben élünk, s amelyet szomorúan a vad individualizmus korának is nevezhetnénk, csodálatos dolognak kell tekintenünk, hogy itt, a végeken létezik egy közösséget összetartó koherencia” – írta levelében Fekete Márta, a Magyar Művelődési Intézet képzőművészeti tanácsosa. A levelet akkor olvasták fel, amikor alkotóházat avattak Gyimesfelsőlokon. Én azonban ezt nemrég hallottam, akkor, amikor a Gyimesek vidékén barangolva lecövekeltünk a községben, mert az ember szeme óhatatlanul megakad a magyar állam által épített, tekintélyes laktanyákon, amelyeknek a homlokzatán most nyilvánvalóan román zászlók lengenek. Hivatásos román katonák állomásoznak az itt-ott igencsak megrongálódott, emeletes házakban. Annyira tájidegen, ugyanakkor rendkívül impozáns épületekről van szó, hogy muszáj tájékozódni: hogyan, mikor, milyen eseményekben csúcsosodott itt ki a történelem, hogyan sepert végig a tájon a világháborúk hűvös, pusztító szele. Közel esik ide az úgynevezett ezeréves magyar határ.
Mindenki szívesen látott vendég
A felületes szemlélő, miután tekintetével végigpásztázza az országút mentén strázsáló kaszárnyákat, akár tovább is hajthat Csíkszereda felé. Ám ha szerencséje van, akkor azokkal átellenben észreveszi a különös, számos képzőművészeti és népművészeti alkotással „feljavított” vagy inkább „megnemesített” portát, ahol Tímár Károly grafikusművész az úr. Azaz dehogyis úr, inkább széles mosolyú, kemény kézfogású, bűbájos házigazda. Feltétlenül azok figyelmébe ajánlom, akiket a kíváncsiság, a barangolási, túrázási szándék a Gyimesekbe vonz.
Mozgássérültektől származik az elnevezés
Lépések Színekben és Formákban – ez a neve az alapítványnak, amelynek az alkotótáborába, székhelyére látogattam. Nos nemcsak a neve, de a története is különleges. 1998-ban bákói mozgássérültek egy alkotócsoportja pár napon át Gyimesfelsőlokon tartózkodott. Az akkor készült festményeknek ezt a közös címet adták: Lépések színekben... Merthogy ők lépésképtelenek. De a színek világában való barangoláshoz elég a kéz és a fantázia. Akkor, a közös együttlétet záró tábortűz körül született meg a gondolat, hogy Gyimesfelsőlokon alkotótáborokat lehetne és kellene szervezni. Nem csoda, hiszen a táj festőművész ecsetére, kiállítótermek falára kívánkozik. Aztán Tímár Károly grafikus vállalta fel azt, hogy a tervből kézzelfogható és immár belakható valóságot, alkotóházat teremtsen. Saját udvarán építtette újjá azt a jellegzetes, régi csángó parasztházat, amelyet a Szőcsök patakának a völgyéből hoztak be.
Cégek támogatják
Tímár Károly idén nyáron szervezte meg a tizedik alkotótábort. Korábban különböző helyszíneken táboroztak, 2006 októberében avatták fel az alkotóházat. Emeletén hálóhelyeket alakított ki, a ház környékén az ellátást is megoldják a táborlakók számára. És mindez senkinek semmibe nem kerül. Mert Tímár Károly úgy intézi a dolgokat, hogy minden évben felkeresi a vidék vállalkozóit – szerencsére most már több is akad belőlük –, és összeírja, ki mennyivel száll be az ellátásba. Aztán mikor elkészülnek az alkotások, azokat kiállítják, és az választ először a festményekből, szobrokból, grafikákból, aki a legtöbb pénzt adta. Mivel minden esztendőben neves művészek tisztelik meg a tábort jelenlétükkel, egyes cégvezetők immár csinos és értékes gyűjteményre tettek szert.
Mint a Tatros folyó...
Tímár Károly, aki idén tavasszal lett ötvenéves, a Hargita megyei Művészeti Népiskola rajztanáraként dolgozik, de ennél talán sokkal fontosabb, hogy amolyan kovászembere lett szülőfalujának. Idén a művészkedésbe már a felsőloki gyerekeket is bevonták. A Lépések Színekben és Formákban Alapítvány többi létrehozója: Csata Ernő, Moldován Zsolt és Nagy István Gábor, aki az alkotóház avatóünnepségén azt mondta: „A tábort úgy mutatnám be, mint a Gyimeseket átszelő Tatros folyót, amely magában foglalja a hegyekből lecsúszó patakocskákat, s aztán szélessé duzzad. Minden patakocska hozza magával a kincseit, és ez Gyimesfelsőlokon kulturális folyóvá alakul.”
E folyó nemes hordaléka helyben marad. Mindenképpen érdemes bepillantani Tímár Károly portájának különleges miliőjébe. A laktanyákkal szemben, az 1038. szám alatt megtalálja, aki keresi. Kapuja minden jó ember számára nyitva áll.
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.
Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
Közelít a mindenkori országos rekordhoz a hatoslottó várható főnyereménye Romániában, miközben a Joker játék már 25 éves története legnagyobb összegével kecsegtet.