Képkockákon egy dél-erdélyi szórványközösség élete – FILM

Ferkó Zoltán (középen) a kőhalmi református szórványdiákotthon diákjaival az erődtemplom rendbetétele után •  Fotó: Ferkó Zoltán

Ferkó Zoltán (középen) a kőhalmi református szórványdiákotthon diákjaival az erődtemplom rendbetétele után

Fotó: Ferkó Zoltán

Kóbor sorsán keresztül egy átfogó jelenséget, az elnéptelenedő kis falvak világát szeretné bemutatni Ferkó Zoltán, aki a Brassó megyei faluról készített dokumentumfilmet. A magyarországi alkotó a szociográfiai anyagról, a szórványlétről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2020. május 17., 18:382020. május 17., 18:38

2020. május 17., 20:582020. május 17., 20:58

Személyes sorsokon keresztül mutatja be a szórványlétbe kényszerült magyarságnak a megmaradásért folytatott évszázados küzdelmét a Kóbor című dokumentumfilm. A Petőfi Sándor-program ösztöndíjasaként Ferkó Zoltán 2017–18-ban kilenc hónapot töltött a Brassó megyei faluban, és az ott szerzett élmények hatására készítette el a 25 perces alkotást.

Idézet
A kóbori lakosok őszinte szeretettel, meleg szívvel fogadtak. Eleinte csodálkoztak, hogy valaki önszántából, egyedül odaköltözik kilenc hónapra, de azt hiszem, az idő előrehaladtával látták, hogy a kihívások ellenére összességében jól érzem magam, és szeretek ott lenni. Ez a mai napig nem változott”

– mondta el a Krónika érdeklődésére a magyarországi alkotó. Hozzátette, mindig jó érzéssel gondol vissza a Kóboron eltöltött időre, az emberekre, a falura, az erődtemplomra, a környező tájra, a Királyföld káprázatos városaira. Mint kifejtette, a beszélgetések során a helyiek fokozatosan megnyíltak, és őszintén elmondták emlékeiket, gyermekkori kóbori élményeiket és véleményüket a falu jövőjéről.

Úgy érzi, és a film iránti érdeklődés is megerősíti ebben, hogy

Mészáros Tamás Márton operatőr kollégájával tartalmas filmes szociográfiai anyagot sikerült belesűríteniük 25 percbe.

„Az általam jobban megismert Kóbor sorsán keresztül egy átfogó jelenséget szeretnék bemutatni, az elnéptelenedő kis falvak világát. Mindezt kibővítve azzal, hogy Kóbor esetében egy elszigetelt külhoni szórványtelepülésről van szó, amelyhez sajnos sok hasonló található még a Kárpát-medencében. Bár az ott lakó idősektől olykor azt hallani, hogy nincs már visszaút, én azt gondolom, hogy feltámadás ettől még lehet” – mutatott rá a film rendezője.

Hozzátette, ahogy az évekkel ezelőtt odaköltözött négygyermekes német, vagy a másfél évtizede ott lakó francia család kiválóan berendezte az életét Kóboron, úgy mi, magyarok is felkereshetjük az ott élő időseket, segíthetünk nekik bevinni a nehéz vödör vizet, megnézhetjük az erődtemplomot, és ki tudja, hátha kedvünk támad gyakrabban visszalátogatni, vagy hosszabb távon is ott maradni.

A dokumentumfilmet eddig 36 helyszínen vetítették élő közönség előtt Erdélyben, Magyarországon, Szlovákiában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. A bemutatók között volt négy nemzetközi filmfesztivál is. Tavaszra is voltak már vetítések lebeszélve vagy egyeztetés alatt Svájcban, Franciaországban és Amerikában, azonban a járványhelyzet közbeszólt. Ezért

az alkotók úgy döntöttek, előrehozzák a film őszre tervezett online bemutatóját, így most már szabadon megtekinthető a YouTube-on.

„Nem titok, hogy készülőben van a következő film, amely inkább road movie jellegű lesz, és a Királyföld Kóbor körüli részét mutatja majd be egy utazó szemével. Abban a reményben készítjük ezt a filmet, hogy még többeknek meghozzuk a kedvét ellátogatni Erdély e varázslatos, ám talán kevésbé ismert szegletébe” – részletezte Ferkó Zoltán, aki a falu történetéről, a helyi magyarság megmaradásának lehetőségéről is beszélt lapunknak.

Ferkó Zoltán •  Fotó: petofiprogram.hu Galéria

Ferkó Zoltán

Fotó: petofiprogram.hu

Kóbor első írásos említése egy 1206-os keltezésű oklevélben található, ezzel a település az első a mai Brassó megyében. A 13. század elején valószínűleg szászok lakták. 1530 körül egy török rajtaütés következtében teljesen elnéptelenedett, ezután többek között Székelyderzsről érkezett közszékelyeknek köszönhetően kelt újra életre. A reformáció után a lutheránus szász Kőhalomszék egyetlen református községe volt, ez is mutatja a magyarság legalább fél évezredes múltját Kóboron.

Bár száz évvel ezelőtt ezerfős, színmagyar település volt, a lélekszáma mára 200 körülire csökkent, amelynek alig egyharmada magyar, ők is főként 60–70 év felettiek.

Nevezetessége a szász mintára épült református erődtemplom, amely napjainkra sürgős felújításra szoruló állapotba került. Kóbor magyarságának megmaradása szempontjából egyaránt kulcsfontosságú az erődtemplom megmentése és ezáltal a község újjáélesztése, például a turizmus fellendítésével – vélte a volt ösztöndíjas.

Kóbor magyarságának megmaradása szempontjából kulcsfontosságú az erődtemplom megmentése •  Fotó: Mészáros Tamás Márton Galéria

Kóbor magyarságának megmaradása szempontjából kulcsfontosságú az erődtemplom megmentése

Fotó: Mészáros Tamás Márton

Szerinte jó megoldás lenne, ha felismerve a természetközeli élet szépségeit új lakók, magyar családok költöznének Kóborra. Rámutatott, a Dél-Erdélyben levő településen ma is rendkívül kedvező áron lehet ingatlant vásárolni. De ha állandó lakhatás céljára nem is, befektetésként vagy hétvégi háznak, nyaralónak mindenképpen megéri házat és telket vásárolni itt. Elhelyezkedése ideális helyszínné teszi Kóbort turisztikai vállalkozás indítására is. Szászfehéregyháza mindössze két falura van tőle, a két legközelebbi város, Fogaras és Kőhalom egyedülálló vára messze földön híres, de autóval két órán belül elérhető Kóborról Brassó, Nagyszeben, Segesvár és Medgyes is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 28., csütörtök

Nem telik megfelelő étkezésre – uniós viszonylatban elég rosszul állunk

Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.

Nem telik megfelelő étkezésre – uniós viszonylatban elég rosszul állunk
2025. augusztus 27., szerda

Egy lassan eltűnő iskolai tantárgy tehetné ellenállóbá a jövő generációit az álhírekkel szemben

A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.

Egy lassan eltűnő iskolai tantárgy tehetné ellenállóbá a jövő generációit az álhírekkel szemben
2025. augusztus 26., kedd

A nemzetközi kutyanap az ember egyik leghűségesebb barátjára hívja fel a figyelmet

Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.

A nemzetközi kutyanap az ember egyik leghűségesebb barátjára hívja fel a figyelmet
2025. augusztus 24., vasárnap

Vásári forgatag a Farkas utcában: a Kolozsvári Magyar Napok színes kavalkádja (VIDEÓ)

A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.

Vásári forgatag a Farkas utcában: a Kolozsvári Magyar Napok színes kavalkádja (VIDEÓ)
2025. augusztus 22., péntek

A Tate fivérek az apokalipszisra készülnek: 3,9 millió dolláros bunkert építtetnek Bukarestben

Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.

A Tate fivérek az apokalipszisra készülnek: 3,9 millió dolláros bunkert építtetnek Bukarestben
2025. augusztus 22., péntek

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában

Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában
2025. augusztus 20., szerda

Táncosok színes forgataga varázsolt ünnepi hangulatot Kolozsváron - KÉPRIPORT

Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.

Táncosok színes forgataga varázsolt ünnepi hangulatot Kolozsváron - KÉPRIPORT
2025. augusztus 20., szerda

Cáfolja a Vidraru-tó kiürítésével kapcsolatos konteókat az energiaügyi miniszter

Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.

Cáfolja a Vidraru-tó kiürítésével kapcsolatos konteókat az energiaügyi miniszter
2025. augusztus 17., vasárnap

A világ legértékesebb márkái: bekerült a top 100-ba a ChatGPT

Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.

A világ legértékesebb márkái: bekerült a top 100-ba a ChatGPT
2025. augusztus 16., szombat

Turistaként őseid nyomában: új kínálat az elvándoroltak leszármazottainak

Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.

Turistaként őseid nyomában: új kínálat az elvándoroltak leszármazottainak