
2009. április 29., 11:032009. április 29., 11:03
A filmet gyártó produkciós iroda szerint „a Kádár-korszakról még ma sem él tiszta kép sokakban”, az 1989. július 6-án meghalt „Kádár János árnyéka – kimondva-kimondatlanul, pró vagy kontra – húsz év múltán is meghatározza a hazai politikai és közgondolkodást”.
A „kádárizmus”, mint ezt számos tanulmány, irodalmi mű, film mutatja, komoly viták tárgya, „feldolgozatlan és fájó emlék a magyar társadalom számára” – folytatták. Közlésük szerint a film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására, a rendkívül összetett problémakör egy részét, Kádárt, a politikust mutatja be.
A közlemény kitér arra, hogy húsz évvel a rendszerváltás után számos adat, hazai és moszkvai levéltári dokumentum alapján viszonylag pontosan rekonstruálni lehet Kádár János politikai pályafutását. Muszatics Péter és Buslig Eszter dramaturg több hónapos kutatómunkát végzett a forgatás előtt, Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével pedig kijelölték az interjúalanyok körét. Az MTI és az MTV anyagai mellett felhasználtak képeket Tömpe István, a Magyar Rádió és Magyar Televízió volt elnöke fiának magángyűjteményéből is.
A film a legfrissebb történelmi kutatási eredményekre alapozva közérthető és objektív képet kíván nyújtani Kádár politikai pályafutásáról. Hetven percben, kronológiai sorrendben mutatják be az életutat, narrátort nem alkalmaztak. A megszólaló interjúalanyok elbeszélése nyomán és Kádár híres utolsó beszédének elemeiből, fotókból, illetve tv-felvételekből áll össze az ellentmondásos életút.
Az interjúalanyok között szerepel Kádár János egykori munkatársa, Berecz János, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának korábbi magyar referense, Valerij Muszatov, aki számos alkalommal fordított is Kádárnak és a kétkötetes Kádár-életrajz szerzője, Huszár Tibor. Megszólal a filmben Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, Zinner Tibor jogtörténész, valamint a film történész szakértője, Pók Attila.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.