A Kryptohadros dinoszaurusz testrekonstrukciója. Pecsics Tibor munkája
Fotó: Pecsics Tibor
Egy új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
2026. március 13., 09:322026. március 13., 09:32
Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A felfedezés arra utal, hogy a kréta időszak végén létezett úgynevezett
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Hátszegi-medencében, a Valiora nevű település közelében. A feltárások során több, gerinces állatok maradványait tartalmazó, korábban ismeretlen lelőhelyet tártak fel. Ezekről eddig több ezer, mintegy 70 millió éves – a kréta időszak végéről származó – csont került elő.
A leletek között leggyakrabban a madármedencéjű dinoszauruszok (Ornithischia) maradványai fordulnak elő. Közülük került elő az a növényevő hadrosauroid – közismert nevén kacsacsőrű dinoszaurusz – is, amelyről később kiderült, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Kryptohadros portréja. A rekonstrukció Pecsics Tibor munkája
Fotó: Pecsics Tibor
A kutatók beszámolója szerint a szóban forgó lelőhelyet 2022-ben fedezték fel. „Egy frissen kialakított erdészeti út bevágásában jelentek meg azok a sötétszürke homokrétegek, amelyekről már korábban is tudtuk, hogy a Hátszegi-medencében csonttartalmú üledékeket jelölnek. Az ásatások során nemcsak elszórt csontokat, hanem egy hadrosauroid dinoszaurusz részben összetartozó csontvázát is megtaláltuk” – idézik a kutatócsoport vezetőjét, Botfalvai Gábor paleontológust, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusát.
A Hátszegi-medencében azonban rendkívül ritkák az olyan leletek, amelyeknél koponyaelemek, csigolyák és végtagcsontok együtt maradnak fenn, ezért a pontos azonosítás sokáig nehézségekbe ütközött.
„A legtöbb lelőhelyről csupán elszórt csontok kerülnek elő, amelyek nem mindig hordoznak egyértelmű bélyegeket. Ezért először a Telmatosaurus maradványait kellett újraértékelnünk és pontosabban meghatároznunk, hogy az újonnan előkerült csontvázat össze lehessen hasonlítani velük” – magyarázta Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, a tanulmány társszerzője.
A jobb oldali állkapocs a laborban
Fotó: Magyar János
A vizsgálatok végül kimutatták, hogy a valiorai lelőhelyen talált csontváz egy eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozik. Az új faj a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és a kutatók szerint akár 1–2 millió évvel is korábban élhetett, mint a Telmatosaurus.
Az elnevezés első része arra utal, hogy a faj csaknem 130 éven át „rejtve maradt” a korábban ismert rokon árnyékában, míg a fajnév a publikáció első szerzőjének, Magyar János paleontológusnak korán elhunyt édesanyja, Kállai Csilla emlékét őrzi.
A kutatók szerint a Kryptohadros és a Telmatosaurus közötti különbségek elsősorban a koponya csontjainak felépítésében mutathatók ki.
A kutatócsoport szerint a három faj egy olyan fejlődési ágat képvisel, amely ázsiai eredetű, de Délkelet-Európában alakult ki tovább. A vizsgálatok alapján az Ázsiában kifejlődött hadrosauroid dinoszauruszok több hullámban vándorolhattak Európán keresztül Afrika és Észak-Amerika irányába.
„A vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább 7 külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe. Ezt a felvetést szeretnénk a jövőben majd tovább vizsgálni. De azt már a mostani eredmény is megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott” – tette hozzá Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A mostani felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a kréta időszak végén a mai Európa területét alkotó szigetvilág – köztük az úgynevezett Hátszeg-sziget – élővilága sokkal gazdagabb és változatosabb lehetett, mint azt korábban feltételezték.
A Hátszegi-medence világszerte ismert a különleges „szigeti dinoszauruszairól”, amelyek maradványai máig új és izgalmas felfedezéseket kínálnak a tudósoknak. Az erdélyi dinoszauruszok kutatásáról Csiki-Sava Zoltán paleontológussal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!