
A Kryptohadros dinoszaurusz testrekonstrukciója. Pecsics Tibor munkája
Fotó: Pecsics Tibor
Egy új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
2026. március 13., 09:322026. március 13., 09:32
Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A felfedezés arra utal, hogy a kréta időszak végén létezett úgynevezett
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Hátszegi-medencében, a Valiora nevű település közelében. A feltárások során több, gerinces állatok maradványait tartalmazó, korábban ismeretlen lelőhelyet tártak fel. Ezekről eddig több ezer, mintegy 70 millió éves – a kréta időszak végéről származó – csont került elő.
A leletek között leggyakrabban a madármedencéjű dinoszauruszok (Ornithischia) maradványai fordulnak elő. Közülük került elő az a növényevő hadrosauroid – közismert nevén kacsacsőrű dinoszaurusz – is, amelyről később kiderült, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Kryptohadros portréja. A rekonstrukció Pecsics Tibor munkája
Fotó: Pecsics Tibor
A kutatók beszámolója szerint a szóban forgó lelőhelyet 2022-ben fedezték fel. „Egy frissen kialakított erdészeti út bevágásában jelentek meg azok a sötétszürke homokrétegek, amelyekről már korábban is tudtuk, hogy a Hátszegi-medencében csonttartalmú üledékeket jelölnek. Az ásatások során nemcsak elszórt csontokat, hanem egy hadrosauroid dinoszaurusz részben összetartozó csontvázát is megtaláltuk” – idézik a kutatócsoport vezetőjét, Botfalvai Gábor paleontológust, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusát.
A Hátszegi-medencében azonban rendkívül ritkák az olyan leletek, amelyeknél koponyaelemek, csigolyák és végtagcsontok együtt maradnak fenn, ezért a pontos azonosítás sokáig nehézségekbe ütközött.
„A legtöbb lelőhelyről csupán elszórt csontok kerülnek elő, amelyek nem mindig hordoznak egyértelmű bélyegeket. Ezért először a Telmatosaurus maradványait kellett újraértékelnünk és pontosabban meghatároznunk, hogy az újonnan előkerült csontvázat össze lehessen hasonlítani velük” – magyarázta Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, a tanulmány társszerzője.
A jobb oldali állkapocs a laborban
Fotó: Magyar János
A vizsgálatok végül kimutatták, hogy a valiorai lelőhelyen talált csontváz egy eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozik. Az új faj a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és a kutatók szerint akár 1–2 millió évvel is korábban élhetett, mint a Telmatosaurus.
Az elnevezés első része arra utal, hogy a faj csaknem 130 éven át „rejtve maradt” a korábban ismert rokon árnyékában, míg a fajnév a publikáció első szerzőjének, Magyar János paleontológusnak korán elhunyt édesanyja, Kállai Csilla emlékét őrzi.
A kutatók szerint a Kryptohadros és a Telmatosaurus közötti különbségek elsősorban a koponya csontjainak felépítésében mutathatók ki.
A kutatócsoport szerint a három faj egy olyan fejlődési ágat képvisel, amely ázsiai eredetű, de Délkelet-Európában alakult ki tovább. A vizsgálatok alapján az Ázsiában kifejlődött hadrosauroid dinoszauruszok több hullámban vándorolhattak Európán keresztül Afrika és Észak-Amerika irányába.
„A vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább 7 külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe. Ezt a felvetést szeretnénk a jövőben majd tovább vizsgálni. De azt már a mostani eredmény is megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott” – tette hozzá Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A mostani felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a kréta időszak végén a mai Európa területét alkotó szigetvilág – köztük az úgynevezett Hátszeg-sziget – élővilága sokkal gazdagabb és változatosabb lehetett, mint azt korábban feltételezték.

A Hátszegi-medence világszerte ismert a különleges „szigeti dinoszauruszairól”, amelyek maradványai máig új és izgalmas felfedezéseket kínálnak a tudósoknak. Az erdélyi dinoszauruszok kutatásáról Csiki-Sava Zoltán paleontológussal beszélgettünk.
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
szóljon hozzá!