A Kryptohadros dinoszaurusz testrekonstrukciója. Pecsics Tibor munkája
Fotó: Pecsics Tibor
Egy új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
2026. március 13., 09:322026. március 13., 09:32
Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A felfedezés arra utal, hogy a kréta időszak végén létezett úgynevezett
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Hátszegi-medencében, a Valiora nevű település közelében. A feltárások során több, gerinces állatok maradványait tartalmazó, korábban ismeretlen lelőhelyet tártak fel. Ezekről eddig több ezer, mintegy 70 millió éves – a kréta időszak végéről származó – csont került elő.
A leletek között leggyakrabban a madármedencéjű dinoszauruszok (Ornithischia) maradványai fordulnak elő. Közülük került elő az a növényevő hadrosauroid – közismert nevén kacsacsőrű dinoszaurusz – is, amelyről később kiderült, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Kryptohadros portréja. A rekonstrukció Pecsics Tibor munkája
Fotó: Pecsics Tibor
A kutatók beszámolója szerint a szóban forgó lelőhelyet 2022-ben fedezték fel. „Egy frissen kialakított erdészeti út bevágásában jelentek meg azok a sötétszürke homokrétegek, amelyekről már korábban is tudtuk, hogy a Hátszegi-medencében csonttartalmú üledékeket jelölnek. Az ásatások során nemcsak elszórt csontokat, hanem egy hadrosauroid dinoszaurusz részben összetartozó csontvázát is megtaláltuk” – idézik a kutatócsoport vezetőjét, Botfalvai Gábor paleontológust, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusát.
A Hátszegi-medencében azonban rendkívül ritkák az olyan leletek, amelyeknél koponyaelemek, csigolyák és végtagcsontok együtt maradnak fenn, ezért a pontos azonosítás sokáig nehézségekbe ütközött.
„A legtöbb lelőhelyről csupán elszórt csontok kerülnek elő, amelyek nem mindig hordoznak egyértelmű bélyegeket. Ezért először a Telmatosaurus maradványait kellett újraértékelnünk és pontosabban meghatároznunk, hogy az újonnan előkerült csontvázat össze lehessen hasonlítani velük” – magyarázta Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, a tanulmány társszerzője.
A jobb oldali állkapocs a laborban
Fotó: Magyar János
A vizsgálatok végül kimutatták, hogy a valiorai lelőhelyen talált csontváz egy eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozik. Az új faj a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és a kutatók szerint akár 1–2 millió évvel is korábban élhetett, mint a Telmatosaurus.
Az elnevezés első része arra utal, hogy a faj csaknem 130 éven át „rejtve maradt” a korábban ismert rokon árnyékában, míg a fajnév a publikáció első szerzőjének, Magyar János paleontológusnak korán elhunyt édesanyja, Kállai Csilla emlékét őrzi.
A kutatók szerint a Kryptohadros és a Telmatosaurus közötti különbségek elsősorban a koponya csontjainak felépítésében mutathatók ki.
A kutatócsoport szerint a három faj egy olyan fejlődési ágat képvisel, amely ázsiai eredetű, de Délkelet-Európában alakult ki tovább. A vizsgálatok alapján az Ázsiában kifejlődött hadrosauroid dinoszauruszok több hullámban vándorolhattak Európán keresztül Afrika és Észak-Amerika irányába.
„A vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább 7 külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe. Ezt a felvetést szeretnénk a jövőben majd tovább vizsgálni. De azt már a mostani eredmény is megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott” – tette hozzá Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A mostani felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a kréta időszak végén a mai Európa területét alkotó szigetvilág – köztük az úgynevezett Hátszeg-sziget – élővilága sokkal gazdagabb és változatosabb lehetett, mint azt korábban feltételezték.
A Hátszegi-medence világszerte ismert a különleges „szigeti dinoszauruszairól”, amelyek maradványai máig új és izgalmas felfedezéseket kínálnak a tudósoknak. Az erdélyi dinoszauruszok kutatásáról Csiki-Sava Zoltán paleontológussal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!