
A Csángó Rádió megmentéséért rendezik meg szombaton a jászberényi Bercsényi Sportcsarnokban a Csángó Bált, amelyen mások mellett a Jászság Népi Együttes, az Állami Népi Együttes, Csík János és Petrás Mária is fellép.
2015. január 07., 16:082015. január 07., 16:08
A rádiót a mozgáskorlátozott Lőrinc Celesztin alapította és működteti a Bákó megyei Rekecsin községhez tartozó Csíkfaluban egy kis parasztházban. A rádió léte azonban veszélybe került, anyagi támogatás nélkül nem tud tovább működni. A Csángó Bál szervezői ezért a belépőjegyekből származó bevételt a rádió megmentésére fordítják.
A rendezvényen közreműködik a Jászság Népi Együttes, Petrás Mária énekművész, az Állami Népi Együttes táncosai, Csík János és számos moldvai csángó művész. A programokat táncház, játékok, csángó kiállítás és filmvetítés is színesíti – közölték a szervezők.
Mint írják, a Moldvában működő Csángó Rádió kivételes lehetőséget nyújt a csángók anyanyelvi kultúrájának ápolására. A moldvai csángók ugyanis nem használhatják hivatalosan anyanyelvüket, néhány egyéni kezdeményezéstől eltekintve nincs magyar iskola, így a gyermekek már nem is tanulják meg szüleik anyanyelvét.
„A Csík falusi csángó rádiót azzal a céllal hoztam létre, hogy az igazi moldovai csángó-magyar kultúrát tudjam ismertetni. Ezáltal a köztünk lakó román kultúrának is helyet adok, ahogy a világban lévő más kultúráknak is, természetesen az adásaimban a sajátomnak tekintem a csángó-magyar kultúrát, a mely a legtöbb helyet foglal lesz el az adásaim körében. A csíkfalusi rádió magán és civil rádió és nyitva van azoknak is, a melyek már nem tudnak magyarul, de eredetik magyar\" – írja a rádió honlapján Lőrincz Celesztin.
A rádiót bemutató szöveg szerint a „Csík falusi csángó rádió nem foglalkozik politikával, ezért nem kötelezi le magát semmilyen szervezethez vagy személyhez, akár ha támogatja a rádiót, de meg adja a lehetőséget minden szervezetnek és személynek meg nyilvánulni\".
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!