Aki rétest eszik ezen a napon, tartós gazdagságra számíthat
A sikeres új év reményében sokan mai napig szigorúan betartják a babonákat, régi szokásokat. Mit tehetünk annak érdekében, hogy szerencsések, gazdagok legyünk 2019-ben?
2019. január 01., 09:092019. január 01., 09:09
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódnak. Közös céljuk eredendően az volt, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot hozzanak. Elődeink ilyenkor óvakodtak a rossz cselekedetektől, haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy viselkedésük igencsak meghatározza jövő évi magatartásukat is.
Fontos szerepet kapnak a szilveszterhez kötődő zajkeltő szokások is, amelyek célja a rontó, ártó varázserők elriasztása a háztól, többek között karikás ostorral, dudával, csengővel, kolomppal. Jó hír a háziasszonyoknak: szilveszterkor nem ajánlatos házimunkát végezni, mert szerencsétlenséget hoz, ruhát se tegyünk ki száradni, mert az halálesetet jelent a családban. A főzést azonban nem lehet kihagyni ilyenkor sem:
Erdély-szerte közkedvelt a virsli, amelyet általában azért eszünk, hogy húsban gazdag új évünk legyen. Éjfél után pedig halat együnk, mert annak sok a pikkelye, amelyet a pénzzel, a gazdagsággal hoztak összefüggésbe elődeink, de vigyázzunk, nehogy kiejtsük a kezünkből, mert azzal a szerencsénk is „elúszik”. Erdélyben a legnépszerűbb újévi étel talán a lencse, amelynek fogyasztása sok pénzt sejtet a következő évre. Aki rétest eszik ezen a napon, tartós gazdagságra számíthat, aki pedig egész kenyeret vág meg, annak egész évben lesz kenyere. A népi hiedelem szerint a terített asztalon lévő dió a mákkal együtt a rontást is távol tartotta, de a fokhagymát is az átkok elhárításának céljával tették az ünnepi asztalra. Szerencsehozó jelképeink közé tartozik a kéményseprő, a négylevelű lóhere és a patkó is.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. A Dunántúl egyes részein régen úgynevezett tollas pogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Az óév és új év közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz a lányok élete párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. Ha a gombóc üres, a következő évben a lány nem számíthat komoly kérőre. A kíváncsi lányok óév éjszakáján kiszaladhatnak a disznóólhoz, és megrugdoshatják az oldalát: ha az ólban a disznó felröfög, akkor az új évben a lány férjhez megy, ha az állat nem ad ki hangot, valószínűleg nem lesz esküvő 2019-ben.
A férfi jelenléte és az általa mondott újévi jókívánság, illetve, hogy nem üres kézzel érkezik, növeli a ház lakóinak szerencséjét. Újesztendő napján tilos volt mosni, teregetni, varrni, fonni, hiszen úgy tartották, hogy ez szerencsétlenséget hoz a ház lakóira. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!