Aki rétest eszik ezen a napon, tartós gazdagságra számíthat
A sikeres új év reményében sokan mai napig szigorúan betartják a babonákat, régi szokásokat. Mit tehetünk annak érdekében, hogy szerencsések, gazdagok legyünk 2019-ben?
2019. január 01., 09:092019. január 01., 09:09
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódnak. Közös céljuk eredendően az volt, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot hozzanak. Elődeink ilyenkor óvakodtak a rossz cselekedetektől, haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy viselkedésük igencsak meghatározza jövő évi magatartásukat is.
Fontos szerepet kapnak a szilveszterhez kötődő zajkeltő szokások is, amelyek célja a rontó, ártó varázserők elriasztása a háztól, többek között karikás ostorral, dudával, csengővel, kolomppal. Jó hír a háziasszonyoknak: szilveszterkor nem ajánlatos házimunkát végezni, mert szerencsétlenséget hoz, ruhát se tegyünk ki száradni, mert az halálesetet jelent a családban. A főzést azonban nem lehet kihagyni ilyenkor sem:
Erdély-szerte közkedvelt a virsli, amelyet általában azért eszünk, hogy húsban gazdag új évünk legyen. Éjfél után pedig halat együnk, mert annak sok a pikkelye, amelyet a pénzzel, a gazdagsággal hoztak összefüggésbe elődeink, de vigyázzunk, nehogy kiejtsük a kezünkből, mert azzal a szerencsénk is „elúszik”. Erdélyben a legnépszerűbb újévi étel talán a lencse, amelynek fogyasztása sok pénzt sejtet a következő évre. Aki rétest eszik ezen a napon, tartós gazdagságra számíthat, aki pedig egész kenyeret vág meg, annak egész évben lesz kenyere. A népi hiedelem szerint a terített asztalon lévő dió a mákkal együtt a rontást is távol tartotta, de a fokhagymát is az átkok elhárításának céljával tették az ünnepi asztalra. Szerencsehozó jelképeink közé tartozik a kéményseprő, a négylevelű lóhere és a patkó is.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. A Dunántúl egyes részein régen úgynevezett tollas pogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Az óév és új év közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz a lányok élete párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. Ha a gombóc üres, a következő évben a lány nem számíthat komoly kérőre. A kíváncsi lányok óév éjszakáján kiszaladhatnak a disznóólhoz, és megrugdoshatják az oldalát: ha az ólban a disznó felröfög, akkor az új évben a lány férjhez megy, ha az állat nem ad ki hangot, valószínűleg nem lesz esküvő 2019-ben.
A férfi jelenléte és az általa mondott újévi jókívánság, illetve, hogy nem üres kézzel érkezik, növeli a ház lakóinak szerencséjét. Újesztendő napján tilos volt mosni, teregetni, varrni, fonni, hiszen úgy tartották, hogy ez szerencsétlenséget hoz a ház lakóira. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!