
Pengő Zoltán pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján
Fotó: Kiss Judit
Elsősorban a románsággal akarja megismertetni Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) jelentőségét, szellemiségét Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, cégvezető, aki szeptemberben nagyrészt gyalogszerrel járná be a 200 éve útra kelt háromszéki kutató, nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója mintegy 7000 kilométeres kalandozásának útvonalát.
2019. február 08., 12:442019. február 08., 12:44
2019. február 08., 12:552019. február 08., 12:55
„Idén novemberben lesz a kétszázadik évfordulója annak, hogy Kőrösi elindult a nagy útra. Úgy tisztelgek az emléke előtt, hogy legnagyobb részt gyalogszerrel, egyedül végigjárom az útját. A tervek szerint szeptember 2-án indulok, mert el akarom kerülni a forróságot, ami áprilisban köszönt be Pakisztánban és Indiában. Az útvonalam nem lesz pontosan ugyanaz, ami a Csomáé volt, például nem megyek Dardzsilingbe, ahol elhunyt” – tájékoztatta a magyar és román sajtót pénteken délelőtt Kolozsváron Pengő Zoltán.
Volt munkatársunk kifejtette, célja, hogy megpróbálja megismertetni Csomát a román közvéleménnyel, hiszen párhuzamos társadalmakban élünk: mi többet tudunk a román kultúrából, hiszen belénk verték az iskolában, a románok viszont keveset tudnak rólunk.
– mutatott rá Pengő Zoltán.
Az újságíró Nagyenyedről indul majd útjára, ahol Csoma Sándor tanult a kollégiumban, az út végcélja pedig az indiai, nyugat-tibeti Zangla, ahol a nyelvtudós kutatott; visszafelé pedig repülővel jön majd. „Több romániai város érintésével Bulgárián, Törökországon keresztül érek Teheránba, onnantól követem Csoma útját. Logikus lett volna, hogy Dardzsiling legyen az utam végpontja, de Zangla mellett döntöttem, hiszen a nyelvtudós életének relevánsabb helyszíne, mint a város, ahol maláriában elhunyt. Csoma Zanglában tanult, ott mélyült el a tibeti kultúra ismeretében, itt készítette el a szótárat, nyelvtant” – mondta el Pengő Zoltán.
Hosszú út elé néz. Az újságíró Nagyenyedről indul majd, ahol Csoma Sándor tanult a kollégiumban, az út végcélja pedig az indiai, nyugat-tibeti Zangla, ahol a nyelvtudós kutatott
Fotó: KMN
„Nem vagyok adrenalinfüggő és nem célom, hogy időnap előtt véget vessek éltemnek romantikus körülmények közt” – jegyezte meg. Mint mesélte, már gyerekkorában lenyűgözte az első Csoma-életrajz, ami a kezébe került, mély benyomást tett rá a háromszéki tudós életútja. Sőt amikor eljutott szülőfalujába, Csomakőrösre, azt is úgy élte meg, mint egy zarándoklatot.
„Húsz éve ötlött fel a gondolat, hogy jó lenne végigjárni az utat, de akkor még nem volt bátorságom belevágni. Most úgy éreztem, hogy a 200 éves évforduló megfelelő momentum erre” – mondta Pengő Zoltán, aki a tervek szerint Gyulafehérváron, Pitești-en, Bukarestben, Giurgiuban is sajtótájékoztatót tart majd, így szeretné megismertetni a románsággal Csoma Sándor alakját.
– mondta Pengő Zoltán. Kérdésünkre válaszolva azt is kifejtette, az út pontos tervezése még a kezdeti fázisában van, de persze az ázsiai szakaszon végigvezető utat előre ki kell majd gondolni, hiszen ő, aki járt már Indiában, tudja, hogy arrafelé érhetik meglepetések az utazót. Az útról a Facebookon keresztül tudósít majd, három profilt hoz létre: magyar, román és angol nyelven is tájékoztatja majd az érdeklődőket.
Mint mondta, 7000 kilométer megtétele gyalog kilenc hónap alatt nem túl nagy megerőltetés egy egészséges ember számára, és be is fog iktatni pihenőnapokat, egyébként meg 35 kilométert tervez megtenni naponta. „Arra is felkészülök, hogy nem lesz könnyű a teljesen idegen környezetben haladni, nem lesz könnyű elviselni a hosszas magányt sem, valamint az is megerőltető lehet majd, hogy olyan emberekkel kell értekeznem, akikkel nehéz kommunikálni, akik teljesen más kultúrkörhöz tartoznak” – mondta el az újságíró.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!