Hirdetés

Immunológusoké az orvosi Nobel-díj

Az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.

MTI

Hírösszefoglaló

2011. október 03., 13:172011. október 03., 13:17

Az orvosi Nobel-díjat, a legrangosabb tudományos elismerést az amerikai Bruce Beutler, a luxemburgi Jules Hoffmann és a kanadai születésű Ralph Steinman kapja – jelentette be helyi idő szerint tegnap 11.30-kor Göran Hansson, a stockholmi Karolinska Intézet titkára. Beutler és Hoffmann a hivatalos indoklás szerint az öröklött immunitás aktiválása terén végzett felfedezéseikért kapták a díjat, Steinman pedig azért, mert felfedezte a dendritikus sejteket és azok szerepét az adaptív immunitásban, ám a kanadai kutató már nem érte meg a kitüntetést, ugyanis három nappal a díj kihirdetése előtt, szeptember 30-án elhunyt. A 68 éves kutatónál négy évvel ezelőtt diagnosztizáltak hasnyálmirigyrákot. Mint a Rockefeller Egyetem honlapján megjelent közleményből kiderül,  Steinman életét a saját maga által felfedezett dendritikus sejt-alapú immunoterápia hosszabbította meg. 

A veleszületett immunitás

Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében – hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. „A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik – a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak.  Így gyorsabban tud reagálni.

E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között” – magyarázta az akadémikus. Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek). „Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt – nagyon nyúlványosak,  nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen  meghatározott, és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázatfelismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt” – összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-díjas kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

Eddig három magyart díjaztak

Tavaly a brit Robert Geoffrey Edwards kapta az orvosi Nobelt, a hivatalos indoklás szerint az „in vitro megtermékenyítés kifejlesztéséért” – ez a technológia tette lehetővé, hogy lombikbébik szülessenek. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak magyar díjazottjai is voltak. Az első Bárány Róbert, aki Svédországban élt, és 1914-ben kapta a díjat az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert részesült a kitüntetésben, az egyetlen olyan magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobelt.

Indul a Nobel-díjak hete

Hagyományosan az orvosi-fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: ma a fizikai, holnap a kémiai, pénteken pedig a béke-Nobel-díj idei kitüntetettjeit nevezik meg. Az irodalmi Nobel-díj odaítélését csütörtökre várják – ezt az időpontot még nem erősítette meg az akadémia, de általában a békedíj előtti napon hirdetik ki az irodalmi díjazottat. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 02., csütörtök

Orosz „Macskanő” kezét kérték meg az Empire State Building csúcsán (Videó)

Lélegzetelállító mutatvánnyal hívta fel magára a figyelmet két orosz származású aktivista New Yorkban: felmásztak az Empire State Building csúcsára, ahol egy világbékét hirdető transzparenst feszítettek ki, majd a férfi megkérte társa kezét.

Orosz „Macskanő” kezét kérték meg az Empire State Building csúcsán (Videó)
Hirdetés
2026. június 30., kedd

Kígyót talált a motortérben egy autós

Szokatlan riasztás miatt vonult ki hétfőn késő este az aradi csendőrség: valamivel 23 óra a 112-es segélyhívószámon jelentette be egy férfi, hogy autója motorházteteje alatt egy kígyó bújt meg.

Kígyót talált a motortérben egy autós
2026. június 28., vasárnap

Forró nyári napokon hűsítő fogások alapanyaga is lehet a zöldpaprika

Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.

Forró nyári napokon hűsítő fogások alapanyaga is lehet a zöldpaprika
2026. június 28., vasárnap

Hőségriadó: így reagál a testünk a 35, 40 és 45 fokos extrém melegre

Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.

Hőségriadó: így reagál a testünk a 35, 40 és 45 fokos extrém melegre
Hirdetés
2026. június 28., vasárnap

„Házpesztra”, avagy új utazási trend, ami ráadásul pénztárcabarát

Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.

„Házpesztra”, avagy új utazási trend, ami ráadásul pénztárcabarát
2026. június 27., szombat

Nem csak a hőség visel meg: ezért szoronganak sokan nyáron

A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.

Nem csak a hőség visel meg: ezért szoronganak sokan nyáron
2026. június 26., péntek

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!

Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.

Jótanácsok kánikula idejére
Jótanácsok kánikula idejére
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

2026. június 25., csütörtök

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg

Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg
2026. június 24., szerda

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?

Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?
Hirdetés
Hirdetés