Immunológusoké az orvosi Nobel-díj

Az orvosi Nobel-díjat, a legrangosabb tudományos elismerést az amerikai Bruce Beutler, a luxemburgi Jules Hoffmann és a kanadai születésű Ralph Steinman kapja – jelentette be helyi idő szerint tegnap 11.30-kor Göran Hansson, a stockholmi Karolinska Intézet titkára. Beutler és Hoffmann a hivatalos indoklás szerint az öröklött immunitás aktiválása terén végzett felfedezéseikért kapták a díjat, Steinman pedig azért, mert felfedezte a dendritikus sejteket és azok szerepét az adaptív immunitásban, ám a kanadai kutató már nem érte meg a kitüntetést, ugyanis három nappal a díj kihirdetése előtt, szeptember 30-án elhunyt. A 68 éves kutatónál négy évvel ezelőtt diagnosztizáltak hasnyálmirigyrákot. Mint a Rockefeller Egyetem honlapján megjelent közleményből kiderül,  Steinman életét a saját maga által felfedezett dendritikus sejt-alapú immunoterápia hosszabbította meg. 

A veleszületett immunitás

Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében – hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. „A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik – a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak.  Így gyorsabban tud reagálni.

E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között” – magyarázta az akadémikus. Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek). „Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt – nagyon nyúlványosak,  nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen  meghatározott, és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázatfelismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt” – összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-díjas kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

Eddig három magyart díjaztak

Tavaly a brit Robert Geoffrey Edwards kapta az orvosi Nobelt, a hivatalos indoklás szerint az „in vitro megtermékenyítés kifejlesztéséért” – ez a technológia tette lehetővé, hogy lombikbébik szülessenek. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak magyar díjazottjai is voltak. Az első Bárány Róbert, aki Svédországban élt, és 1914-ben kapta a díjat az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert részesült a kitüntetésben, az egyetlen olyan magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobelt.

Indul a Nobel-díjak hete

Hagyományosan az orvosi-fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: ma a fizikai, holnap a kémiai, pénteken pedig a béke-Nobel-díj idei kitüntetettjeit nevezik meg. Az irodalmi Nobel-díj odaítélését csütörtökre várják – ezt az időpontot még nem erősítette meg az akadémia, de általában a békedíj előtti napon hirdetik ki az irodalmi díjazottat. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján.