Hónapos retek, az egyszerű tavaszi zöldség. A paraszti világban nem beszéltek vitaminokról vagy méregtelenítésről, de pontosan tudták: ezt most enni kell
Fotó: Orbán Orsolya
A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is. A hónapos retek élettani hatása is figyelemre méltó. A benne található kénes vegyületek adják a csípősséget, és ezeknek köszönhető a szervezetet serkentő hatása is. Érdemes tudni, hogy friss, zöld levele is felhasználható: leves, főzelék, sőt pesztó is készülhet belőle. Összeállításunkban változatos recepteket, egy bölcs népmesét is közlünk, valamint kitekintünk a nagyvilág gasztronómiáiba.
2026. március 29., 19:372026. március 29., 19:37
Amikor a tél végén először megjelenik a piacon a hónapos retek, valójában nem is csak magával a zöldséggel találkozunk, hanem a jelzéssel: a természet újra mozgásba lendült. A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után hirtelen ott van előttünk valami friss, élő, roppanós. Ha beleharapunk, nemcsak az ízét érezzük, a csípőssége felráz, kitisztít, „felébreszt”. Nem véletlen, hogy a hónapos retek a Kárpát-medencében mindig is a tavasz egyik első, szinte rituális étele volt.
A húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is
Fotó: Orbán Orsolya
Otthon vágjuk le a leveleket, mert elszívják a nedvességet, és tároljuk hűvös helyen – de ne sokáig. A retek nem tárolásra való, hanem arra, hogy frissen fogyasszuk.
Egyre több szakember mondja egyre többször és nyomatékosabban, hogy az egészségünk érdekében minél változatosabban táplálkozzunk: együnk több zöldséget és gyümölcsöt, többféle gabonát, olajos magot, és kevesebb húst.
A hónapos retek élettani hatása is figyelemre méltó. A benne található kénes vegyületek adják a csípősséget, és ezeknek köszönhető a szervezetet serkentő hatása is. Megindítja az emésztést, serkenti a máj működését, támogatja az epetermelést. A régiek úgy is mondták: „kitakarítja a telet az emberből”. Ez a kép pontosabb, mint gondolnánk. A tél során a test lelassul, felhalmoz, tartalékol. Tavasszal viszont mozgásba kell lendülnie. A retek ebben nem gyengéd segítő, hanem határozott ösztönző.
A piacokon már mindenhol kapható friss, roppanós hónapos retek
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyik erdei, árnyékos helyen növő, kissé vad növény, a másik már kerthez, műveléshez kötődik. Mintha a természet és az emberi rend szépen összefüggene. A falusi háztartásokban a retek gyakran egyszerűen került az asztalra: kenyér, vaj, só mellé. Nem bonyolították túl a tálalását, a hangsúly a frissességen volt.
Ha kitekintünk a világba, azt látjuk, hogy a retek mindenütt jelen van, de mindenhol más arcát mutatja.
A hónapos retek kapcsán sokszor megfeledkezünk arról, hogy nemcsak a gumója értékes, hanem a levele is. Pedig a régi háztartásokban természetes volt, hogy semmit sem pazarolnak el: a reteklevél ugyanúgy a gasztronómia része volt, mint maga a retek.
A hónapos reteknek a friss, zöld levele is felhasználható, főzelék is készíthető belőle
Fotó: Orbán Orsolya
ízében pedig a rukkolára emlékeztet. Frissen, zsengén salátákba is keverhetjük, különösen akkor, ha fiatal levelekről van szó. Fontos azonban, hogy alaposan mossuk meg, mert a föld könnyen megtapad rajta. Ha erősebb, idősebb levelekkel dolgozunk, érdemes inkább hőkezelni őket: pároljuk meg, adjuk levesekhez, vagy készítsünk belőlük főzelékszerű köretet. Szintén jó felhasználási mód a pesztó, ahol olajos magvakkal, fokhagymával és olajjal összeturmixolva krémes, karakteres, kenhető étket kapunk. Ez nemcsak ízletes, hanem gazdaságos is: olyan alapanyagot használunk fel, amely egyébként gyakran a szemétben végezné. Emellett levesekben is megállja a helyét: a főzés során veszít a csípősségéből, és inkább egy zöldes, enyhén fanyar íz jelenik meg. A reteklevél használata egyfajta szemléletváltást is jelent. Arra tanít bennünket, hogy ne csak a „szép”, piacos részeket értékeljük, hanem az egészet lássuk.
Ha ezt megértjük, gazdagabbá válik a konyhánk – és tudatosabbá a hozzáállásunk is.
Sok esetben az egyszerűbb jobb. Úgy gondolom, a húsvéti menüt sem kell túlgondolni, érdemes elővenni a régi jól bevált recepteket.
A hónapos retek rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést és támogatja a bélműködést.
A benne található kénes vegyületek antibakteriális hatásúak, és hozzájárulnak a szervezet tisztulásához.
Elősegíti a máj és az epe működését, így különösen hasznos a nehezebb, zsírosabb ételek után.
A csípős íz fokozza a nyáltermelést és az emésztőnedvek kiválasztását.
Rendszeres, mértékletes fogyasztása hozzájárulhat a szervezet általános élénkítéséhez és „felébresztéséhez” a téli időszak után.
Tejfölös reteksaláta
Hozzávalók:
1 csokor retek
150 g tejföl
só, bors
1 teáskanál citromlé
Elkészítés: Karikázzuk fel a retket, keverjük össze a tejföllel, ízesítsük, majd hagyjuk állni 10–15 percet, hogy az ízek összeérjenek.
Reteklevél-pesztó
Hozzávalók:
1 csokor retek levele
50 g dió vagy napraforgómag
50 ml olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
só
Elkészítés: Ne dobjuk ki a friss, zöld leveleket. Mossuk meg, majd turmixoljuk össze a többi hozzávalóval krémes állagúra.
Retekkrém
Hozzávalók:
1 csokor retek
100 g krémsajt
só, bors
Elkészítés: Reszeljük le a retket, keverjük össze a krémsajttal, ízesítsük, és pihentessük kicsit.
A szervezet tavasszal már nagyon kívánja a friss zöldségféléket
Fotó: Orbán Orsolya
A medvehagyma tavasszal szinte robbanásszerűen jelenik meg Közép-Európa erdeiben. Illata messziről felismerhető: fokhagymára emlékeztető, mégis frissebb, zöldebb, „élőbb” aromájú.
4 tojás,
2 gerezd fokhagyma,
1 kis fej vöröshagyma,
2 evőkanál zsír vagy olaj,
só, bors, opcionálisan kevés füstölt szalonna.
Elkészítés: A reteklevelet alaposan megmossuk, majd durvára vágjuk. A hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk. Egy serpenyőben felhevítjük a zsiradékot, és üvegesre pirítjuk rajta a hagymát, szükség esetén a felkockázott szalonnával együtt. Hozzáadjuk a fokhagymát, majd a reteklevelet, amelyet néhány perc alatt megfonnyasztunk. Ezután ráütjük a tojásokat, sózzuk, borsozzuk, és folyamatos keverés mellett lágy rántottát készítünk belőle. Ez az étel a Kárpát-medence hagyományos „zöldes tojásételeihez” kapcsolódik, ahol gyakran használtak csalánt, spenótot vagy más vadon gyűjtött leveleket is.
Retekleveles krémleves burgonyával
Hozzávalók (3–4 főre):
3 marék reteklevél,
2 közepes burgonya,
1 kisebb hagyma,
1 liter alaplé vagy víz,
1 dl tejszín (elhagyható),
2 evőkanál olaj vagy vaj,
só, bors, kevés szerecsendió.
Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk és felkockázzuk, a hagymát finomra aprítjuk. Zsiradékon megdinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a burgonyát, és felöntjük az alaplével. Addig főzzük, amíg a burgonya meg nem puhul, ekkor hozzáadjuk a felaprított reteklevelet is, és még néhány percig együtt főzzük. Az egészet botmixerrel simára turmixoljuk, végül tejszínnel selymesítjük, és ízlés szerint fűszerezzük. Ez a leves rokonságot mutat a francia vidéki zöldkrémlevesekkel, de ízében határozottabb, enyhén csípős karakterű, ami a reteklevél sajátossága.
Sokféle saláta összetevője lehet tavasszal a hónapos retek
Fotó: Orbán Orsolya
2–3 marék reteklevél,
150 g túró vagy friss sajt,
1 tojás,
1 gerezd fokhagyma,
só, bors, opcionálisan kevés reszelt sajt.
Elkészítés:
A reteklevelet rövid időre forrásban lévő vízbe tesszük, majd leszűrjük, alaposan kinyomkodjuk és finomra aprítjuk. Ezt követően összekeverjük a túróval, a tojással, a zúzott fokhagymával és a fűszerekkel. Az így kapott tölteléket sós palacsintába, rétesbe vagy leveles tésztába töltjük, majd sütőben aranybarnára sütjük. Ez a felhasználás közel áll a balkáni és közel-keleti töltött tészták világához, ahol a zöld levelek és a friss sajt kombinációja alapvető, gondoljunk csak a különféle börekekre.
Sokféle, változatos salátaféle is készíthető a retek felhasználásával
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A hatalmas retek – kelet-európai népmese a közösség erejéről
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öregember, aki a kertjében retket ültetett. Nem sokat, csak egyetlen egyet, de azt gondosan, szeretettel nevelte. Kapálta, öntözte, figyelte minden nap. A retek nőtt is szépen. Nőtt, nőtt, egyre nagyobb lett, míg végül akkora lett, hogy már szinte ki sem látszott a földből. Egyszer azt mondja az öreg: – No, most már kihúzom ezt a retket! Megfogta a levelét, húzta, húzta… de a retek meg sem mozdult. Hívta a feleségét: – Gyere, segíts! Húzta az öreg a retket, a feleség az öreget, de a retek csak nem jött ki. Hívták az unokát. Az unoka húzta a nagyanyját, a nagyanya az öreget, az öreg a retket – de hiába. Hívták a kutyát. A kutya az unokát, az unoka a nagyanyját, a nagyanya az öreget – de a retek még mindig a földben maradt. Hívták a macskát. A macska a kutyát, a kutya az unokát… de még mindig semmi. Végül hívták az egeret is. Az egér megfogta a macska farkát, a macska a kutyát, a kutya az unokát, az unoka a nagyanyját, a nagyanya az öreget, az öreg a retket – és egyszer csak: kihúzták! A hatalmas retek végre kijött a földből. A népmese legfontosabb üzenete ez: egyedül nem megy, közösen igen. A közösség ereje nagyobb, mint az egyéné és nem a legerősebb győz, hanem az összefogás. A mese arról is szól, hogy mindenki számít, még az is, akit jelentéktelennek gondolnánk, ugyanakkor a mondandó alázatra nevel, hiszen az „erős” szereplők rá vannak utalva a „gyengére”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá.
Temesvár nyerte el „A 2026-os év romániai úti célja” nagydíjat a csütörtök este a konstancai Kaszinóban megrendezett országos gálán.
Romániában bekerült 2025 legnézettebb mozifilmjei közé a Hogyan tudnék élni nélküled? – derül ki a bukaresti országos filmközpont (CNC) frissen közzétett statisztikai évkönyvéből.
Román nyelvű dallal lepte meg rajongóit szerda esti bukaresti koncertjén a Metallica – a világ egyik legsikeresebb és legmeghatározóbb amerikai thrash metal zenekara a kolozsvári Compact rockzenekar Cine ești tu oare című dalát adta elő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!