Hónapos retek, az egyszerű tavaszi zöldség. A paraszti világban nem beszéltek vitaminokról vagy méregtelenítésről, de pontosan tudták: ezt most enni kell
Fotó: Orbán Orsolya
A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is. A hónapos retek élettani hatása is figyelemre méltó. A benne található kénes vegyületek adják a csípősséget, és ezeknek köszönhető a szervezetet serkentő hatása is. Érdemes tudni, hogy friss, zöld levele is felhasználható: leves, főzelék, sőt pesztó is készülhet belőle. Összeállításunkban változatos recepteket, egy bölcs népmesét is közlünk, valamint kitekintünk a nagyvilág gasztronómiáiba.
2026. március 29., 19:372026. március 29., 19:37
Amikor a tél végén először megjelenik a piacon a hónapos retek, valójában nem is csak magával a zöldséggel találkozunk, hanem a jelzéssel: a természet újra mozgásba lendült. A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után hirtelen ott van előttünk valami friss, élő, roppanós. Ha beleharapunk, nemcsak az ízét érezzük, a csípőssége felráz, kitisztít, „felébreszt”. Nem véletlen, hogy a hónapos retek a Kárpát-medencében mindig is a tavasz egyik első, szinte rituális étele volt.
A húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is
Fotó: Orbán Orsolya
Otthon vágjuk le a leveleket, mert elszívják a nedvességet, és tároljuk hűvös helyen – de ne sokáig. A retek nem tárolásra való, hanem arra, hogy frissen fogyasszuk.
Egyre több szakember mondja egyre többször és nyomatékosabban, hogy az egészségünk érdekében minél változatosabban táplálkozzunk: együnk több zöldséget és gyümölcsöt, többféle gabonát, olajos magot, és kevesebb húst.
A hónapos retek élettani hatása is figyelemre méltó. A benne található kénes vegyületek adják a csípősséget, és ezeknek köszönhető a szervezetet serkentő hatása is. Megindítja az emésztést, serkenti a máj működését, támogatja az epetermelést. A régiek úgy is mondták: „kitakarítja a telet az emberből”. Ez a kép pontosabb, mint gondolnánk. A tél során a test lelassul, felhalmoz, tartalékol. Tavasszal viszont mozgásba kell lendülnie. A retek ebben nem gyengéd segítő, hanem határozott ösztönző.
A piacokon már mindenhol kapható friss, roppanós hónapos retek
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyik erdei, árnyékos helyen növő, kissé vad növény, a másik már kerthez, műveléshez kötődik. Mintha a természet és az emberi rend szépen összefüggene. A falusi háztartásokban a retek gyakran egyszerűen került az asztalra: kenyér, vaj, só mellé. Nem bonyolították túl a tálalását, a hangsúly a frissességen volt.
Ha kitekintünk a világba, azt látjuk, hogy a retek mindenütt jelen van, de mindenhol más arcát mutatja.
A hónapos retek kapcsán sokszor megfeledkezünk arról, hogy nemcsak a gumója értékes, hanem a levele is. Pedig a régi háztartásokban természetes volt, hogy semmit sem pazarolnak el: a reteklevél ugyanúgy a gasztronómia része volt, mint maga a retek.
A hónapos reteknek a friss, zöld levele is felhasználható, főzelék is készíthető belőle
Fotó: Orbán Orsolya
ízében pedig a rukkolára emlékeztet. Frissen, zsengén salátákba is keverhetjük, különösen akkor, ha fiatal levelekről van szó. Fontos azonban, hogy alaposan mossuk meg, mert a föld könnyen megtapad rajta. Ha erősebb, idősebb levelekkel dolgozunk, érdemes inkább hőkezelni őket: pároljuk meg, adjuk levesekhez, vagy készítsünk belőlük főzelékszerű köretet. Szintén jó felhasználási mód a pesztó, ahol olajos magvakkal, fokhagymával és olajjal összeturmixolva krémes, karakteres, kenhető étket kapunk. Ez nemcsak ízletes, hanem gazdaságos is: olyan alapanyagot használunk fel, amely egyébként gyakran a szemétben végezné. Emellett levesekben is megállja a helyét: a főzés során veszít a csípősségéből, és inkább egy zöldes, enyhén fanyar íz jelenik meg. A reteklevél használata egyfajta szemléletváltást is jelent. Arra tanít bennünket, hogy ne csak a „szép”, piacos részeket értékeljük, hanem az egészet lássuk.
Ha ezt megértjük, gazdagabbá válik a konyhánk – és tudatosabbá a hozzáállásunk is.
Sok esetben az egyszerűbb jobb. Úgy gondolom, a húsvéti menüt sem kell túlgondolni, érdemes elővenni a régi jól bevált recepteket.
A hónapos retek rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést és támogatja a bélműködést.
A benne található kénes vegyületek antibakteriális hatásúak, és hozzájárulnak a szervezet tisztulásához.
Elősegíti a máj és az epe működését, így különösen hasznos a nehezebb, zsírosabb ételek után.
A csípős íz fokozza a nyáltermelést és az emésztőnedvek kiválasztását.
Rendszeres, mértékletes fogyasztása hozzájárulhat a szervezet általános élénkítéséhez és „felébresztéséhez” a téli időszak után.
Tejfölös reteksaláta
Hozzávalók:
1 csokor retek
150 g tejföl
só, bors
1 teáskanál citromlé
Elkészítés: Karikázzuk fel a retket, keverjük össze a tejföllel, ízesítsük, majd hagyjuk állni 10–15 percet, hogy az ízek összeérjenek.
Reteklevél-pesztó
Hozzávalók:
1 csokor retek levele
50 g dió vagy napraforgómag
50 ml olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
só
Elkészítés: Ne dobjuk ki a friss, zöld leveleket. Mossuk meg, majd turmixoljuk össze a többi hozzávalóval krémes állagúra.
Retekkrém
Hozzávalók:
1 csokor retek
100 g krémsajt
só, bors
Elkészítés: Reszeljük le a retket, keverjük össze a krémsajttal, ízesítsük, és pihentessük kicsit.
A szervezet tavasszal már nagyon kívánja a friss zöldségféléket
Fotó: Orbán Orsolya
A medvehagyma tavasszal szinte robbanásszerűen jelenik meg Közép-Európa erdeiben. Illata messziről felismerhető: fokhagymára emlékeztető, mégis frissebb, zöldebb, „élőbb” aromájú.
4 tojás,
2 gerezd fokhagyma,
1 kis fej vöröshagyma,
2 evőkanál zsír vagy olaj,
só, bors, opcionálisan kevés füstölt szalonna.
Elkészítés: A reteklevelet alaposan megmossuk, majd durvára vágjuk. A hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk. Egy serpenyőben felhevítjük a zsiradékot, és üvegesre pirítjuk rajta a hagymát, szükség esetén a felkockázott szalonnával együtt. Hozzáadjuk a fokhagymát, majd a reteklevelet, amelyet néhány perc alatt megfonnyasztunk. Ezután ráütjük a tojásokat, sózzuk, borsozzuk, és folyamatos keverés mellett lágy rántottát készítünk belőle. Ez az étel a Kárpát-medence hagyományos „zöldes tojásételeihez” kapcsolódik, ahol gyakran használtak csalánt, spenótot vagy más vadon gyűjtött leveleket is.
Retekleveles krémleves burgonyával
Hozzávalók (3–4 főre):
3 marék reteklevél,
2 közepes burgonya,
1 kisebb hagyma,
1 liter alaplé vagy víz,
1 dl tejszín (elhagyható),
2 evőkanál olaj vagy vaj,
só, bors, kevés szerecsendió.
Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk és felkockázzuk, a hagymát finomra aprítjuk. Zsiradékon megdinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a burgonyát, és felöntjük az alaplével. Addig főzzük, amíg a burgonya meg nem puhul, ekkor hozzáadjuk a felaprított reteklevelet is, és még néhány percig együtt főzzük. Az egészet botmixerrel simára turmixoljuk, végül tejszínnel selymesítjük, és ízlés szerint fűszerezzük. Ez a leves rokonságot mutat a francia vidéki zöldkrémlevesekkel, de ízében határozottabb, enyhén csípős karakterű, ami a reteklevél sajátossága.
Sokféle saláta összetevője lehet tavasszal a hónapos retek
Fotó: Orbán Orsolya
2–3 marék reteklevél,
150 g túró vagy friss sajt,
1 tojás,
1 gerezd fokhagyma,
só, bors, opcionálisan kevés reszelt sajt.
Elkészítés:
A reteklevelet rövid időre forrásban lévő vízbe tesszük, majd leszűrjük, alaposan kinyomkodjuk és finomra aprítjuk. Ezt követően összekeverjük a túróval, a tojással, a zúzott fokhagymával és a fűszerekkel. Az így kapott tölteléket sós palacsintába, rétesbe vagy leveles tésztába töltjük, majd sütőben aranybarnára sütjük. Ez a felhasználás közel áll a balkáni és közel-keleti töltött tészták világához, ahol a zöld levelek és a friss sajt kombinációja alapvető, gondoljunk csak a különféle börekekre.
Sokféle, változatos salátaféle is készíthető a retek felhasználásával
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A hatalmas retek – kelet-európai népmese a közösség erejéről
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öregember, aki a kertjében retket ültetett. Nem sokat, csak egyetlen egyet, de azt gondosan, szeretettel nevelte. Kapálta, öntözte, figyelte minden nap. A retek nőtt is szépen. Nőtt, nőtt, egyre nagyobb lett, míg végül akkora lett, hogy már szinte ki sem látszott a földből. Egyszer azt mondja az öreg: – No, most már kihúzom ezt a retket! Megfogta a levelét, húzta, húzta… de a retek meg sem mozdult. Hívta a feleségét: – Gyere, segíts! Húzta az öreg a retket, a feleség az öreget, de a retek csak nem jött ki. Hívták az unokát. Az unoka húzta a nagyanyját, a nagyanya az öreget, az öreg a retket – de hiába. Hívták a kutyát. A kutya az unokát, az unoka a nagyanyját, a nagyanya az öreget – de a retek még mindig a földben maradt. Hívták a macskát. A macska a kutyát, a kutya az unokát… de még mindig semmi. Végül hívták az egeret is. Az egér megfogta a macska farkát, a macska a kutyát, a kutya az unokát, az unoka a nagyanyját, a nagyanya az öreget, az öreg a retket – és egyszer csak: kihúzták! A hatalmas retek végre kijött a földből. A népmese legfontosabb üzenete ez: egyedül nem megy, közösen igen. A közösség ereje nagyobb, mint az egyéné és nem a legerősebb győz, hanem az összefogás. A mese arról is szól, hogy mindenki számít, még az is, akit jelentéktelennek gondolnánk, ugyanakkor a mondandó alázatra nevel, hiszen az „erős” szereplők rá vannak utalva a „gyengére”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Habzik, de nem részegít: a romániai fogyasztók harmada szerint olyan az alkoholmentes sör íze, mint az igazié, ezért egyre többen isszák délben, sofőrként is.
Elvették az indonéz anyától öt hónapos ikreit, majd elhitették vele, hogy a babák meghaltak: a román férfi és indonéz élettársa 24 napig egy autóban tartotta a csecsemőket Bukarestben. Több év letöltendő börtön vár rájuk.
Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
Minden korábbi eredményét felülmúlta a Kolozsvári Műszaki Egyetem Solis csapata a belgiumi, 24 órás napelemesautó-versenyen. A csapat fejlődéséről, a napelemes autózás lehetőségeiről és a további célokról Németh Raymond, a Solis tapasztalt tagja beszélt.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!