S tartanak attól, hogy a globális felmelegedés megteremtheti a megfelelő feltételeket az Antarktiszon az olyan külső fosztogatók számára, mint a patkányok és az egerek, miközben most a földrészen élő legnagyobb szárazföldi lény egy repülni nem tudó kis szúnyog. A növények közül egy európai fűféle, az agrostis stolonifera jelenthet fenyegetést, ha a jeges klíma olvadni kezd. Ezek az organizmusfajták eljutnak mindenhova, és már jelen vannak a legtöbb antarktiszi szigeten – mondta el Dana Bergstrom ausztrál kutató, aki az Idegenek az Antarktiszon nevű nemzetközi kutatási program vezetője.
A behatoló fajták már régóta tönkretették az életet a Földön, kezdve a nyulaktól, amelyeket az európai telepesek vittek Ausztráliába, egészen a zebrakagylókig Oroszországból, amelyek elzárták a csöveket és a mólókat Észak-Amerika Nagy-tavainál. S most az Antarktisz számít célpontnak. Az Antarktisz az őseredeti környezet utolsó bástyája, ha összevetjük a világ többi részével. Elszigetelte a déli óceán, de az emberek kezdik áttörni ezt a gátat. Új fajták kerülnek be részben azért, mert a látogatók ruhái gyakran tartalmaznak magvakat, spórákat vagy rovartojásokat – magyarázta Bergstrom.
Mintegy 40 ezer ember látogatja meg az Antarktiszt minden évben, főként turisták a part menti sávban, és nyaranta körülbelül 4 ezer kutató dolgozik a kontinensen. Nagy fenyegetést jelent a klímaváltozás, amiért az ENSZ klímabizottsága a fosszilis fűtőanyagok elégetéséből származó, üvegházhatást kiváltó gázokat teszi felelőssé. Ez az Antarktiszt lakhatóbbá teheti a káros külső behatolók számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok