
Fotó: A szerző felvétele
2011. május 13., 09:142011. május 13., 09:14
– A humorfesztivál óta eltelt egy hónap, kerestek-e meg azóta rendezvényszervezők, volt-e felkérésed fellépésre?
– A mi vidékünkön sajnos még nem eléggé ismert a stand-up comedy műfaja, de ennek ellenére már sikerült megnevettetnem az egyik gyergyószentmiklósi szálloda külföldi vendégeit. Illetve nemrég tértem haza Sepsiszentgyörgyről, ahol a Szent György Napok keretében volt egy fellépésem. Úgy vélem, ez kezdetnek nem rossz, mert ez csak fokozódhat.
– Fizetnek is a fellépésekért?
– Természetesen. Igaz, mindig elmondom, hogy kezdő vagyok, még sokat kell tanulnom, míg elmondhatom magamról, profi vagyok, és a fellépésért kérhetem azt az árat, amit a „nagyok”.
– Szüleid mit szólnak ezekhez a felkérésekhez?
– Büszkék rám, és a sikernek mindenképp örülnek, annak viszont egyáltalán nem, hogy azóta még kevesebbet vagyok otthon. Eddig is sokat voltam távol, mert elég sok rendezvény szervezésében aktív szerepet vállaltam, most a fellépésekkel csak szaporodott az otthonomtól távol töltött napok száma. Egyébként eleinte nem is tudtak arról, hogy jelentkezem a humorfesztre. Otthon, a szobámban készülgettem, többnyire egyedül vagy a testvérem társaságában. Akkor szóltam a szüleimnek, amikor kellett menni Csíkszeredába, az elődöntőre. Kicsit meglepődtek, de nem ellenezték, arra viszont felhívták a figyelmemet, ne éljem nagyon bele magam, nehogy csalódás érjen. Ettől függetlenül eljöttek az előadásra, és örültek, hogy bejutottam a legjobb hét közé. Aztán Kolozsvárra már Zsók Levente csíkkarcfalvi származású humoristával együtt mentem.
– Hogyan fogalmazódott meg benned annak az ötlete, hogy jelentkezz a megmérettetésre?
– Szeretem a kihívásokat, ugyanakkor mindig irigykedve szemléltem azokat az embereket, akik szépen énekelnek, amihez nekem sajnos nincs tehetségem. Azonban viszonylag hamar rájöttem arra, hogy énekelni ugyan nem tudok, de annál jobban beszélek, nem okoz számomra különösebb gondot, ha adott esetben több ember előtt kell megszólalnom. Így iskolai rendezvények konferálójaként, illetve színdarabokban kamatoztattam beszédkészségemet. A humorfesztiválról egy körlevél által értesültem, és arra gondoltam, talán itt lenne az alkalom, hogy szakzsűrivel véleményeztessem a képességemet.
– A stand-up comedy azonban nem színjáték, s még a konferáláshoz sincs sok köze. Soha nem próbálkoztál korábban ezzel a műfajjal?
– Nem, ez volt az első alkalom, amikor közönség elé álltam ebben a műfajban.
– Ki segített a felkészülésben?
– Senki. Az elején gondoltam rá, hogy valamelyik tanáromat megkérem, segítsen, aztán elmaradt, és most már nem is bánom, hogy így történt. Legalább megtudtam, mire vagyok képes önerőből, ha segítségem lett volna, ez most nem lenne ennyire egyértelmű. Egyedül kezdtem és egyedül vittem sikerre.
– Honnan inspirálódtál a szöveged kidolgozásában?
– Mindig az életből merítem a témáimat, ami eléggé ingoványos talaj, ugyanis nem mindenkinek poén az, amit esetleg annak vélek. Próbálok nyitott szemmel járni, és mindenben meglátni a poént.
– Van-e példaképed?
– Több is van, főleg az erdélyi humoristák közül, akik derekasan állják a sarat a magyarországi mezőnyben is. Kedvenceim Kiss Ádám, Zsók Levente, Felméri Péter és a Szomszédnéni Produkciós Iroda. Büszke vagyok rájuk, mert szép eredményeket értek el viszonylag rövid idő alatt és ma már számos felkérésük van.
– Mik a terveid? Mi leszel, ha nagy leszel?
– Miután leérettségizem, talán a színiegyetemen próbálom megszerezni azt a tudást, amivel esetleg bejuthatok a Duma-színházba vagy a Showder Klubba is. Humorista szeretnék lenni, de ha netán valami közbejön, akkor politikus leszek. A két szakma egyébként is közel áll egymáshoz.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!