
Fotó: Rompres
2008. április 24., 00:002008. április 24., 00:00
Vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben, és ha nem, miért nem találkoztunk még más intelligens létformákkal? – tette fel a kérdést a nagy-britanniai Hawking a korai ünnepségen (a NASA születésnapja ugyanis valójában csak nyáron lesz). A fizikus három alternatívát lát: nincsen földön kívüli élet, vagy az idegen civilizációk hamarabb pusztítják el magukat, mint felfedeznének bennünket (vagy mi vennénk észre õket), vagy pedig primitívebbek, mint mi vagyunk. Hawking a harmadik megoldást látja legvalószínûbbnek, szerinte az élet kialakulása aránylag gyakori lehet az univerzumban, de az intelligencia kifejlõdése roppant ritka. Éppen ezért nagy az emberiség felelõssége abban, hogy folytassa az ûrkutatást és az univerzum felfedezését. Hawking az ûrutazások finanszírozásának ellenzõit azokhoz hasonlította, akik annak idején Kolumbusz utazásaiban nem láttak fantáziát. „Olyan helyzetben vagyunk, mint 1492-ben Európa volt. Egyesek joggal mondhatták volna, hogy kidobott pénz olyasvalami felkutatására indítani Kolumbuszt, aminek létezésérõl addig nem tudtak. Az Újvilág felfedezése azonban mélyrehatóan átalakította az addig ismertet is. Képzeljék csak el, ha nem így történik, ma még a BigMac sem létezne” – tréfálkozott a sorvadásos betegsége miatt évek óta kerekes székbe kényszerült, megszólalni csak hangszintetizátor révén képes tudós (aki azonban tavaly különleges repülõutat tett, hogy néhány percre kipróbálhassa a súlytalanság állapotát). Hawking szerint az ufóészlelések és a földönkívüliek által elrabolt emberekrõl szóló történetek kitalációk, és a világ bruttó nemzeti termékének (GDP) mindössze negyed százalékát kellene ûrkutatásra fordítani, hogy létrejöjjön 2020-ig az állandó Hold-bázis, majd 2025-re eljuthatna az elsõ ember a Marsra. Negyed százalékot megér a saját jövõnk – üzente Hawking azoknak, akik az ûrkutatás helyett földhözragadtabb problémák megoldására költenék a pénzt. „Olyan világban élünk, amit a tudomány és a technológia irányít, a fiatalokat azonban egyre kevésbé érdekli a tudomány” – figyelmeztetett a fizikus, aki szerint az ûrkutatás további fejlesztése nemcsak alapvetõen változtathatja meg az emberiség jövõjét, de akár azt is eldöntheti, hogy lesz-e egyáltalán jövõnk, vagy sem.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.