Hivatalosan is rajtolt tegnap a budapesti Sziget Fesztivál

A mínusz egyedik napi Tankcsapda szülinapi buli és a nulladik napi rasszizmusellenes koncertsorozatot követően tegnap hivatalosan is kezdetét vette Közép-Kelet-Európa legnagyobb zenei eseménye a budapesti Hajógyári-szigeten. A Sziget fesztivál úgymond első napján tegnap délután a Nouvelle Vague, este pedig Lilly Allen szórakoztatta a nagyszámú közönséget. Az idei fesztivál legnagyobb zárt programhelyszínén, az A38-Wan2 sátorban a fesztivál első napján mások mellett a Harcsa Veronika Quartet és a Zagar zenélt. Az új „magyar nagyszínpadként” bemutatkozó MR2 színpadon többek között a Kispál és a Borzot, valamint a 30Y-t hallhatta a közönség, a keményebb dallamok kedvelőinek például a Backyard Babies, az elektronikus zene szerelmeseinek pedig José Padilla és Pete Tong is játszott.

Dömping járulékos programokból is

Idén több ország is fókuszba kerül a fesztiválon. A vasfüggöny és a berlini fal lebontásának 20. évfordulója alkalmából vendégeskedik Németország a Szigeten, ahol egy 50 méteres fal vár a művészek és a szigetlakók alkotásaira, üzeneteire és firkáira. Izrael és Japán is a diplomáciai kapcsolatok felvételének, illetve újrafelvételének évfordulója kapcsán jelenik meg: a magyar–japán kulturális év részeként például harcművészeti és táncelőadásokat láthatnak az érdeklődők, de tegnap egy szakéshordót is feltört a Szigeten a japán nagykövet.

Spanyolországból a katalán régió mutatkozik be a fesztivál során: a Guixot de 8 interaktív szoborparkja mellett a La Fura dels Baus direkt a Szigetre létrehozott látványszínházi produkciójában gyönyörködhetnek esténként a látogatók. Idén is lesz Civil Sziget: a rendezvény öt napja alatt mintegy hatvan szervezet települ ki a Hajógyári-szigetre. Több helyszínt is szenteltek idén Pécsnek, hiszen a baranyai megyeszékhely jövőre Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Újdonság a Hungarikum Falu, ahol a magyar népművészet, kézművesség és gasztronómia mellett különböző népszokásokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők Emellett sport- és egyéb kulturális, szórakoztató programok, például mindennap jóga és brazil szamba workshop, számítógépes és játékos vetélkedők várják a szórakozni vágyókat.

Sztárok a rasszizmus ellen

„A mai megakoncert kifejezi, hogy a rasszizmus nem menő Európában. Nem jó, ha Magyarország olyan képet mutat magáról a világnak, amiben rasszisták, neonyilasok, nácik menetelnek az utcákon, mert akkor azt gondolják külföldön, hogy az egész ország ilyen” – nyilatkozta az MTI-nek Bródy János a keddi nulladik napi megashow-t követően. Mint hangsúlyozta, mindenki tehet valamit a normális gondolkodás érdekében, a Zene a rasszizmus ellen címmel megrendezett koncert a társadalom immunrendszerének felébresztése érdekében lehet fontos lépés.

Az Illés és a Fonográf együttes egykori tagja úgy vélte: ha sok ismert és sikeres művész együtt áll ki egy ügy mellett, azt sokan tekintik maguk számára példaértékűnek. Bródy megemlítette, hogy más társadalmak szükségesnek tartják a világ tudomására hozni, hogy a raszszisták egyéni őrültek, amilyenek mindenhol vannak, de a többség nem ilyen. „Magyarországon még nem érzik az emberek, hogy ezt ki kell mondani” – fogalmazott.

A neves előadóművész nyilatkozatában arra is kitért, hogy a Zene a rasszizmus ellen napot már régebben eltervezték, az utóbbi hetek történései pedig tragikusan felerősítették a kezdeményezés jelentőségét. „Elég nagy baj van egy olyan országban, ahol valakit ellenségnek lehet tekinteni csak azért, mert a származása vagy a bőrszíne ellenszenves, sőt, meg lehet ölni” – szögezte le a zenész.

Annak kapcsán, hogy a keddi tíz órás koncert első fellépője, az FG-4 két tételt eljátszott az Illés 1971-es Human Rights lemezéről, Bródy János elmondta: jól esett számára, hogy emlékeznek arra, egykor Magyarországon volt egy együttes, amelyik már 1970-ben egy oratóriumot írt az emberi jogok egyetemes nyilatkozatáról. Hozzátette: a mai napig kívülről tudja az emberi jogok egyetemes nyilatkozata preambulumát és első paragrafusát. „Az egyezmény ma is rendkívül fontos, hogy tudjuk: a 20. század szörnyű tragédiái után az ENSZ meg tudott állapodni valamilyen alaptörvénykezési irányvonalban, amelybe semmiképpen nem fér bele a rasszizmus” – hangsúlyozta Bródy.

A Nagy-Britanniában született Jamie Winchester húsz éve él Budapesten. Mint elmondta, Észak-Írországban, Belfast mellett született a hetvenes évek elején, amikor a legnagyobb volt az ellentét a katolikusok és a protestánsok között, atrocitás ennek ellenére soha nem érte. „Amikor Magyarországra jöttem, akkor azt tapasztaltam, hogy itt az emberek nagyon nyitottak, és ezt a nyitottságot, toleranciát húsz éve élvezem.

A negatív jelenségek ellenére változatlanul hiszek a kollektív tudatban: azzal, hogy ez a rasszizmusellenes rendezvény létrejött, láthatóan mindenki kiáll egy dolog mellett. Nem hiszünk a rasszizmusban, nem értünk vele egyet” – szögezte le a gitáros. Jamie Winchester szerint a Szigeten összegyűlő közös energiával előre lehet lépni a rasszizmus visszaszorításában. Hozzátette: ha ezt a zenén keresztül lehet elérni, már megérte.

Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítója is hasonlóképpen nyilatkozott, amikor közölte: zenekara immár tizenhat éve „követ el kisebb-nagyobb dolgokat”, demonstratív kiállásokat és egyéb megnyilvánulásokat a normális magyarországi gondolkodás érdekében. „Jelenlétünkkel demonstrálunk egy ügy mellett, hiszen az antirasszizmus pályánk kezdete óta nagyon fontos számunkra. Sajnos ez most be van ágyazva egy aktuálpolitikai közegbe. Nekünk a Jobbik által képviselt szélsőjobboldali törekvések legalább annyira elutasítandók, mint azok a baloldalinak vagy liberálisnak álcázott politikai aktusok, amelyek ide vezettek” – hangsúlyozta az elektronikus zene egyik hazai élcsapatának vezetője.

Hozzátette: „a kormányzat évek óta tartó »minden bokorban náci van« kommunikációja elő is hívta a nácikat”. Prieger Zsolt úgy vélte, hogy az utcákon grasszáló, erőszakot elkövető emberekben inkább frusztráció, egy teljes beleszomorodás, majd abból jövő agresszió van, mintsem komoly csatlakozás szélsőjobbos ideológiákhoz. „Ez sokkal inkább egy gazdasági válságból jött frusztráció és ellenségkép-keresés, mint megfontolt náci alapvetés. Ugyanennyi erővel nagyon szívesen részt vennénk egy olyan nulladik napon is, ahol mondjuk az emberek fejének sárba nyomása, a teljes elszegényedés, vagy az egész ország lumpenproletárrá tétele ellen lehet tiltakozni” – jegyezte meg.