Három amerikai kutatóé az idei orvosi Nobel-díj

A Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató egy alapvető biológiai problémára talált megoldást: felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez.

„A telomer azt jelenti, hogy a kromoszóma vége. Amikor osztódik a sejt, akkor egy pici darab mindig leválik a kromoszómák DNS-láncának a végéből. Amíg a géneket nem tartalmazó szakasza rövidül, a DNS nem károsodik. Azonban előbb vagy utóbb ez a „szeletelés” eléri a géneket, a hiány érzékelhetővé válik, a keletkező sejtek működésének és életképességének csökkenését, öregedését vonva maga után.

A telomeráz nevű enzim a sejtosztódást követően újból, meg újból „visszaszintetizálja”, visszapótolja a telomer leváló, csonkolódott szakaszát. Ezzel biztosítja a telomeráz az egyensúlyt, meggátolja az öregedést, azt, hogy ne fogyjon el az élet fonala. Hozzátette: a gond az, hogy a rákos sejtekben ez az enzim túlságosan aktív, megakadályozva a kóros sejtek elpusztulását.

E mechanizmusnak köszönhetően válnak a rákos sejtek „halhatatlanná”. Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak munkásságának egyrészt a rákkutatás szempontjából van jelentősége, másrészt munkásságuk fontos az öregedés folyamatával kapcsolatos kutatások szempontjából is, hiszen amenynyiben le lehet lassítani a telomerek rövidülését, ezáltal növelhető a szervezet élettartama is.

Ezen a héten kezdődik az idei Nobel-díjak átadása, elsőként az orvosi Nobel-díjak után az derül ki kedden, kik a díjazott fizikusok. A szerda a kémiai Nobelé, csütörtökön az irodalmit adják át, pénteken a béke-Nobel-díjat. A sorozat egy hét múlva, hétfőn folytatódik, akkor a közgazdászok teszik jól, ha felveszik a telefont kora reggel, mert a vonal másik végén valaki azt állíthatja, hogy egy ismeretlen norvég újságtól keresi a hívottat, ami díjat érhet. Geir Lundestad, a Norvég Nobel Intézet igazgatója – akinek az a tiszte, hogy a közzététel előtt pár órával értesítse a díjazottat – gyakran folyamodik ilyen cselhez, nehogy a sajtó idő előtt megneszelje a szenzációt.

Az öttagú Nobel-bizottság annyira ügyel a hírzárlatra, hogy a nyertes hazájának külügyminisztériumát is csak röviddel a bejelentés előtt tájékoztatják. A matematikusok azonban nyugodtan hagyhatják csörögni telefonjukat, ők biztos nem kapnak Nobel-díjat. Alfred Nobel ugyanis, a dinamit atyja, a díj alapítója őket állítólag boszszúból kizárta a díjazhatók köréből, mert úgy találta, hogy felesége túl jóban volt egy matematikussal.