
A gyertyákat hagyományosan vasárnap reggel gyújtják meg az adventi koszorún; a hétről hétre növekvő fény a karácsony közeledését szimbolizálja
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font koszorú ismét a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb jelképe lesz. A keresztény világban elterjedt szokás hosszú utat járt be a 19. századi lutheránus lelkész különleges kocsikerekétől a modern, skandináv vagy épp rusztikus stílusú ünnepi kompozíciókig. A lila, rózsaszín vagy piros gyertyák üzenete, a különböző felekezeti hagyományok és a természetes alapanyagú díszítés mind hozzájárultak ahhoz, hogy az adventi koszorú a karácsonyi készülődés egyik szimbólumává váljon.
2025. november 27., 17:052025. november 27., 17:05
Karácsony közeledtével világszerte szokás örökzöld ágakból készült, négy gyertyával díszített koszorút tenni az ünnepi asztalra. Míg egyesek számára ez csupán az ünnepi dekoráció része, amely segít ráhangolódni a karácsonyra, másoknak az adventi várakozás és a meghittség jelképe.
Az adventi koszorú története a 19. század közepére nyúlik vissza. A feljegyzések szerint 1839-ben Johann H. Wichern németalföldi lutheránus lelkész készített először egy hasonló díszt: egy örökzöld ágakkal borított kocsikerékre huszonnégy gyertyát helyezett, amelyek közül 20 piros a hétköznapokat, négy fehér pedig az adventi vasárnapokat jelképezte.
Több erdélyi városban szokás, hogy a köztereken óriási adventi koszorút állítanak fel, és közösségi gyertyagyújtással készülnek a Krisztus születésének ünnepére
Fotó: Haáz Vince
Ez a szokás csupán az első világháborút követően terjedt el szélesebb körben Európa-szerte. A kezdetben huszonnyolc gyertya idővel négyre csökkent, a vasárnapokat jelölve, ám az örökzöld – elsősorban a fenyő – továbbra is megmaradt a koszorú alapjának.
A katolikus hagyomány szerint
Utóbbit advent harmadik vasárnapján, a Gaudeten gyújtják meg. A lila a bűnbánatot és a megtérést fejezi ki, míg a rózsaszín a közelgő öröm, az ünnepi várakozás derűjét idézi. A gyertyákat hagyományosan vasárnap reggel gyújtják meg; a hétről hétre növekvő fény az ünnep közeledését szimbolizálja, a negyedik gyertya pedig már a karácsony elérkeztét hirdeti.
A protestáns közösségekben többnyire piros gyertyákat használnak, és sok helyen egy ötödik, fehér gyertyát – az úgynevezett Krisztus-gyertyát – is a koszorúra helyeznek, amelyet karácsony előestéjén gyújtanak meg. A szokást később a görögkatolikus és ortodox egyházak is átvették. Mivel e felekezeteknél a karácsonyt egy negyvennapos böjti időszak előzi meg, az adventi koszorúra hat gyertya kerül, az időszak hat hetének jelképeként.
Örökzöld ágak, apró termések, gyertyák: A kézműves foglalkozások és DIY (csináld magad) ötletek kedvelői szabadon kísérletezhetnek, hogy milyen koszorú jelképezze a karácsonyi várakozást
Fotó: Freepik.com
Az adventi koszorú hagyományosan örökzöld – fenyő-, luc-, tuja- vagy boróka – ágakból készül. Kerek formája az örökkévalóságot idézi, egyszerre utalva Isten szeretetének állandóságára és az emberi lélek halhatatlanságára.
Az adventi koszorú otthon, egyszerű eszközökkel is könnyedén elkészíthető. A szalma-, vessző- vagy drótalap nemcsak mutatós, hanem tartós és környezettudatos megoldás, hiszen akár több éven át is újra felhasználható. A természetes anyagokból – fenyőágakból, tobozokból, bogyókból, juta-zsinegből és fém gyertyatartókból – összeállított koszorú pedig nemcsak meghitt ünnepi hangulatot teremt, hanem a fenntarthatóság iránti elköteleződést is kifejezi.
A klasszikus zöld–piros színpárosítás továbbra is sokak kedvence, ugyanakkor a modern otthonokban mind gyakrabban jelenik meg a skandináv stílusra jellemző letisztultság és a természetes alapanyagok használata.
Népszerűek natúr fenyőből, tobozból, fahéjrúdból, gömbökből és kézzel festett faelemekből készült adventi koszorúk is
Fotó: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség
Népszerűek a rusztikus darabok is, amelyek natúr fenyőből, tobozból, fahéjrúdból, szárított narancsszeletekből, juta- vagy kötözőszalagból és kézzel festett faelemekből készülnek. A hagyományos stílus hívei ezzel szemben továbbra is a zöld, piros és arany ünnepi színvilágot részesítik előnyben, gyakran gazdagabb, csillagokkal és gömbdíszekkel ékesített kompozíciókkal.
Ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret nyernek a modern, dizájner jellegű koszorúk is: színes gyertyákkal, fémből vagy betonból készült elemekkel, valamint geometrikus formákkal kísérleteznek. A monokróm, egyszínű összeállítások pedig különösen jól illeszkednek a letisztult, minimalista terekhez, ahol a visszafogott elegancia kerül előtérbe.
Ahogy folyamatosan változnak a lakberendezési trendek, úgy válik egyre sokszínűbbé az adventi koszorúk világa is
Fotó: Freepik.com

Miközben a bukaresti kormány megszorításokkal és deficitcsökkentéssel próbálja egyensúlyban tartani a költségvetést, a romániai városok látványos ünnepi költekezést terveznek idén.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Világzenei csemegék Kenyából, Mongóliából, Grúziából és Dél-Amerikából, balkán bulik, táncszínházi előadás, népzenei mesterkurzus, népdal- és néptánc oktatás, filmvetítések. Csak néhány kulcsszó, ami segít elképzelni a Méra Világzenei Csűrfesztivált.
Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy folyamatosan igazat adnak neki, torz képet alakíthat ki saját életéről.
szóljon hozzá!