
A gyertyákat hagyományosan vasárnap reggel gyújtják meg az adventi koszorún; a hétről hétre növekvő fény a karácsony közeledését szimbolizálja
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font koszorú ismét a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb jelképe lesz. A keresztény világban elterjedt szokás hosszú utat járt be a 19. századi lutheránus lelkész különleges kocsikerekétől a modern, skandináv vagy épp rusztikus stílusú ünnepi kompozíciókig. A lila, rózsaszín vagy piros gyertyák üzenete, a különböző felekezeti hagyományok és a természetes alapanyagú díszítés mind hozzájárultak ahhoz, hogy az adventi koszorú a karácsonyi készülődés egyik szimbólumává váljon.
2025. november 27., 17:052025. november 27., 17:05
Karácsony közeledtével világszerte szokás örökzöld ágakból készült, négy gyertyával díszített koszorút tenni az ünnepi asztalra. Míg egyesek számára ez csupán az ünnepi dekoráció része, amely segít ráhangolódni a karácsonyra, másoknak az adventi várakozás és a meghittség jelképe.
Az adventi koszorú története a 19. század közepére nyúlik vissza. A feljegyzések szerint 1839-ben Johann H. Wichern németalföldi lutheránus lelkész készített először egy hasonló díszt: egy örökzöld ágakkal borított kocsikerékre huszonnégy gyertyát helyezett, amelyek közül 20 piros a hétköznapokat, négy fehér pedig az adventi vasárnapokat jelképezte.
Több erdélyi városban szokás, hogy a köztereken óriási adventi koszorút állítanak fel, és közösségi gyertyagyújtással készülnek a Krisztus születésének ünnepére
Fotó: Haáz Vince
Ez a szokás csupán az első világháborút követően terjedt el szélesebb körben Európa-szerte. A kezdetben huszonnyolc gyertya idővel négyre csökkent, a vasárnapokat jelölve, ám az örökzöld – elsősorban a fenyő – továbbra is megmaradt a koszorú alapjának.
A katolikus hagyomány szerint
Utóbbit advent harmadik vasárnapján, a Gaudeten gyújtják meg. A lila a bűnbánatot és a megtérést fejezi ki, míg a rózsaszín a közelgő öröm, az ünnepi várakozás derűjét idézi. A gyertyákat hagyományosan vasárnap reggel gyújtják meg; a hétről hétre növekvő fény az ünnep közeledését szimbolizálja, a negyedik gyertya pedig már a karácsony elérkeztét hirdeti.
A protestáns közösségekben többnyire piros gyertyákat használnak, és sok helyen egy ötödik, fehér gyertyát – az úgynevezett Krisztus-gyertyát – is a koszorúra helyeznek, amelyet karácsony előestéjén gyújtanak meg. A szokást később a görögkatolikus és ortodox egyházak is átvették. Mivel e felekezeteknél a karácsonyt egy negyvennapos böjti időszak előzi meg, az adventi koszorúra hat gyertya kerül, az időszak hat hetének jelképeként.
Örökzöld ágak, apró termések, gyertyák: A kézműves foglalkozások és DIY (csináld magad) ötletek kedvelői szabadon kísérletezhetnek, hogy milyen koszorú jelképezze a karácsonyi várakozást
Fotó: Freepik.com
Az adventi koszorú hagyományosan örökzöld – fenyő-, luc-, tuja- vagy boróka – ágakból készül. Kerek formája az örökkévalóságot idézi, egyszerre utalva Isten szeretetének állandóságára és az emberi lélek halhatatlanságára.
Az adventi koszorú otthon, egyszerű eszközökkel is könnyedén elkészíthető. A szalma-, vessző- vagy drótalap nemcsak mutatós, hanem tartós és környezettudatos megoldás, hiszen akár több éven át is újra felhasználható. A természetes anyagokból – fenyőágakból, tobozokból, bogyókból, juta-zsinegből és fém gyertyatartókból – összeállított koszorú pedig nemcsak meghitt ünnepi hangulatot teremt, hanem a fenntarthatóság iránti elköteleződést is kifejezi.
A klasszikus zöld–piros színpárosítás továbbra is sokak kedvence, ugyanakkor a modern otthonokban mind gyakrabban jelenik meg a skandináv stílusra jellemző letisztultság és a természetes alapanyagok használata.
Népszerűek natúr fenyőből, tobozból, fahéjrúdból, gömbökből és kézzel festett faelemekből készült adventi koszorúk is
Fotó: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség
Népszerűek a rusztikus darabok is, amelyek natúr fenyőből, tobozból, fahéjrúdból, szárított narancsszeletekből, juta- vagy kötözőszalagból és kézzel festett faelemekből készülnek. A hagyományos stílus hívei ezzel szemben továbbra is a zöld, piros és arany ünnepi színvilágot részesítik előnyben, gyakran gazdagabb, csillagokkal és gömbdíszekkel ékesített kompozíciókkal.
Ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret nyernek a modern, dizájner jellegű koszorúk is: színes gyertyákkal, fémből vagy betonból készült elemekkel, valamint geometrikus formákkal kísérleteznek. A monokróm, egyszínű összeállítások pedig különösen jól illeszkednek a letisztult, minimalista terekhez, ahol a visszafogott elegancia kerül előtérbe.
Ahogy folyamatosan változnak a lakberendezési trendek, úgy válik egyre sokszínűbbé az adventi koszorúk világa is
Fotó: Freepik.com

Miközben a bukaresti kormány megszorításokkal és deficitcsökkentéssel próbálja egyensúlyban tartani a költségvetést, a romániai városok látványos ünnepi költekezést terveznek idén.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
szóljon hozzá!