Füstszerű rajzolatok

Az egyik leghíresebb francia tudományos kutatóközpont, a CNRS (Centre National de la Recherche Scientifique – Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) egyik tudósa, Mady Elias most elõször elemezni tudta a különleges festészeti technikában alkalmazott anyagot. A „fumo” szó olaszul füstöt jelent, a „sfumato” értelme füstös vagy füstölt: e szó által jelölt technikát maga Leonardo da Vinci úgy jellemezte, hogy vonalak és határok nélkül, füstszerûen adja a rajzolatot.

A Mona Lisa – vagy másik nevén: La Gioconda – híres mosolyáról éppen azért folyik a vita évszázadok óta, mert a sfumato technikának köszönhetõen a mûvészettörténészek máig töprengenek azon, hogy a portré arcán alkalmazott ködös átmenet miatt tûnik-e úgy, hogy mosolyog, vagy pedig a száj körüli árnyékok tényleg mosolyt tükröznek, esetleg az árnyékok miatt tûnik úgy, hogy Mona Lisa elmosolyodik. A sfumatót apró pontokkal rakja fel a mûvész a képre, ez Mona Lisa szája és szeme körül 40 rétegben is kimutatható. Az Applied Optics címû szakfolyóirat e heti számában közölt tanulmány szerint az egymásra helyezett rétegekbõl a felületi rész egy kis mangánt tartalmazó okkerfestékbõl áll, ami a mázakra jellemzõ. Annak idején ezt a technikát csak olyan flamand festõk használták, mint Van Eyck és Van der Weyden. A második réteg olyan keverék, amelynek egy százaléka cinóber és 99 százaléka ólomfehér: ezt a technikát viszont abban az idõben minden olasz mûvész alkalmazta.

A festékek összetételét különleges, sokspektrumú kamerával anélkül határozták meg, hogy hozzáértek volna Leonardo da Vinci remekmûvéhez. A párizsi Lumiere Technology cég által kifejlesztett berendezés fénysugarat bocsát a képre, ami lehetõvé teszi a festékréteg összetevõinek – kötõanyag, lakk, színezõanyagok – elemzését. A mûszer optikailag 240 millió pixeles mérésre képes, fizikai és vegyi elemzést is végez. „Nem kellett festékmintát vennünk az összetétel elemzéséhez” – mondta el büszkén Mady Elias. A hölgy szerint elõször fordult elõ, hogy az anyag fényáramlatainak mérésével elemeznek egy festményt, ezt a technológiát eddig csak a légkör és az óceán kutatásában alkalmazták. A Mona Lisa, Da Vinci 1503–1506 között készült festménye 77×53 cm nagyságú, nyárfa táblára olajjal festett portré. A rejtélyes mosolyú nõ arcképe sokak szerint talán az európai festészet történetének legismertebb alkotása. A kép ábrázolta nõi arc az egész világon ismert, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla, és ezerszámra sokszorosítják. A festményt 1911-ben ellopták, de 1913-ban elõkerült.

MTI