
A mában kell cselekedni, hogy a jövő élhető legyen – erre gyakorlati példákon keresztül irányítják rá a fiatalok figyelmét Böjte Csaba testvér gyermekvédelmi központjaiban.
2016. április 05., 11:442016. április 05., 11:44
A gyergyószentmiklósi Szent Anna-ház neveltjeit idén is csemeteültetésbe vonták be nevelőik: háromezer akácfacsemetét ültettek el a hétvégén, munkájukkal környezetüket, a szárhegyi Kájoni-központ gazdaságát tették szebbé.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány letarolt erdőrészén tevékenykedtek az ifjak, a güdüci gyomos területre ötszáz lucfenyőcsemetét ültettek a csíkszeredai Kalibáskő faiskola jóvoltából. A csemeteültetés nem új keletű tevékenység a Böjte-házakban, jó példával maga a ferences járt elöl hosszú évekkel ezelőtt. „Déván 2005-ben akácfákat ültettünk. Csaba testvér ásta a gödröket, mi hordtuk a vizet” – emlékszik vissza diákéveire László Pál, aki átvette a stafétát, és ma már az ő irányítása alatt végeznek mezőgazdasági tevékenységeket a gyergyói neveltek. A szárhegyi gazdaságban segédkeznek, így nevelőjük szerint igénnyé formálódott bennük a gyakornokoskodás.
„Úgy látom, a nagyobb gyermekek rájöttek, hogy érdemes fát ültetni, mert így szebbé válik a környezet, hiszen csak körül kell nézni, s láthatjuk, hogy mennyi fa ki van vágva. Ha nem ültetünk helyettük másokat, mindenhol burján lesz. Két és fél nap alatt háromezer akácfát ültettünk el” – számolt be László Pál, aki elmondta, egy gödröt 20 másodperc alatt ástak ki, igaz, fúrógéppel. Azért ültettek akácfát, mert olcsó, nem túl igényes és aránylag gyorsan fejlődik, a szárhegyi otthonban pedig a méhészkedést is segíti.
„Sokszor hallottuk, hogy nem érdemes csemetét ültetni, mert hosszú idő, amíg teremni kezd, hasznot hoz. Ha mindenki így gondolkodna, nem lennének fák, erdők. A gondjainkra bízott gyermekekkel azt próbáljuk megéreztetni, hogy nem mindig csak abba kell energiát fektetni, ami hirtelen hasznot hoz, az is nagyon lényeges, ha az unokáink élvezik munkánk gyümölcsét” – mondta László Orsolya, a Szent Anna-ház vezetője.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!