
A mában kell cselekedni, hogy a jövő élhető legyen – erre gyakorlati példákon keresztül irányítják rá a fiatalok figyelmét Böjte Csaba testvér gyermekvédelmi központjaiban.
2016. április 05., 11:442016. április 05., 11:44
A gyergyószentmiklósi Szent Anna-ház neveltjeit idén is csemeteültetésbe vonták be nevelőik: háromezer akácfacsemetét ültettek el a hétvégén, munkájukkal környezetüket, a szárhegyi Kájoni-központ gazdaságát tették szebbé.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány letarolt erdőrészén tevékenykedtek az ifjak, a güdüci gyomos területre ötszáz lucfenyőcsemetét ültettek a csíkszeredai Kalibáskő faiskola jóvoltából. A csemeteültetés nem új keletű tevékenység a Böjte-házakban, jó példával maga a ferences járt elöl hosszú évekkel ezelőtt. „Déván 2005-ben akácfákat ültettünk. Csaba testvér ásta a gödröket, mi hordtuk a vizet” – emlékszik vissza diákéveire László Pál, aki átvette a stafétát, és ma már az ő irányítása alatt végeznek mezőgazdasági tevékenységeket a gyergyói neveltek. A szárhegyi gazdaságban segédkeznek, így nevelőjük szerint igénnyé formálódott bennük a gyakornokoskodás.
„Úgy látom, a nagyobb gyermekek rájöttek, hogy érdemes fát ültetni, mert így szebbé válik a környezet, hiszen csak körül kell nézni, s láthatjuk, hogy mennyi fa ki van vágva. Ha nem ültetünk helyettük másokat, mindenhol burján lesz. Két és fél nap alatt háromezer akácfát ültettünk el” – számolt be László Pál, aki elmondta, egy gödröt 20 másodperc alatt ástak ki, igaz, fúrógéppel. Azért ültettek akácfát, mert olcsó, nem túl igényes és aránylag gyorsan fejlődik, a szárhegyi otthonban pedig a méhészkedést is segíti.
„Sokszor hallottuk, hogy nem érdemes csemetét ültetni, mert hosszú idő, amíg teremni kezd, hasznot hoz. Ha mindenki így gondolkodna, nem lennének fák, erdők. A gondjainkra bízott gyermekekkel azt próbáljuk megéreztetni, hogy nem mindig csak abba kell energiát fektetni, ami hirtelen hasznot hoz, az is nagyon lényeges, ha az unokáink élvezik munkánk gyümölcsét” – mondta László Orsolya, a Szent Anna-ház vezetője.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!