
Fotó: Szigeti Vajk István
Szombaton, július másodikán szervezik meg Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napját, amelyet méltán nevezhetünk a népdal, a néptánc, a népzene és a népviselet legnagyobb székelyföldi ünnepének.
2016. június 22., 16:162016. június 22., 16:16
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda polgármesteri hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezésében, a Hargita megyei önkormányzat közreműködésével megvalósuló esemény seregszemlével kezdődik, a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei Csíkszereda főterén vonulnak fel, ahol népi játékokat, táncokat mutatnak be. Innen együtt vonulnak a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd a Nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező hagyományőrző csoportok.
A szervezők mindegyik, viselettel rendelkező időset és fiatalt, vidéken vagy városon élőt meghívnak az ünnepségre. „Találkozzunk július 2-án, szombaton a csíkszeredai Szabadság téren, majd a csíksomlyói Nyeregben. Részvételünkkel járuljunk hozzá a népviselet, a néphagyományok »becsületének«, hitéletünk és közösségi identitásunk megőrzéséhez\" – írták közleményükben a szervezők. Az idei rendezvény tiszteletbeli házigazdája Csíkszentimre község, meghívott előadója Fábián Éva népdalénekes, zenepadagógus és mesemondó.
Az 1920-as évek végén kezdtek kibontakozni Csíkszeredában a székely népviselet, néptáncok, hagyományok, szokások felelevenítését, népszerűsítését célzó mozgalmak. „A népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már, hogy minden értelmiségi - aki tehette – munkakörében e területen tevékenykedett\" – jellemezte ezt az időszakot 1929 őszén Vámszer Géza néprajzkutató. 1931. június 7-én került sor az első Ezer Székely Leány Napjára hosszú hónapokig tartó előkészület után. 1935-ig sikerült megszervezni a találkozót, amely egyre nagyobb hírnevet szerzett, a következő évben azonban a hatóság betiltotta. Ötévi szünet után 1940-ben szervezték meg újra.
A kommunista diktatúra éveiben újra betiltották a rendezvényt, majd a rendszerváltás évében, 1990-ben újjáélesztették. A szervezők arra törekednek, hogy ez a nap kizárólag a népi értékeké legyen.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!