Ezer Székely Leány Napja, a népi értékek csíksomlyói ünnepe

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda polgármesteri hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezésében, a Hargita megyei önkormányzat közreműködésével megvalósuló esemény seregszemlével kezdődik, a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei Csíkszereda főterén vonulnak fel, ahol népi játékokat, táncokat mutatnak be. Innen együtt vonulnak a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd a Nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező hagyományőrző csoportok.

A szervezők mindegyik, viselettel rendelkező időset és fiatalt, vidéken vagy városon élőt meghívnak az ünnepségre. „Találkozzunk július 2-án, szombaton a csíkszeredai Szabadság téren, majd a csíksomlyói Nyeregben. Részvételünkkel járuljunk hozzá a népviselet, a néphagyományok »becsületének«, hitéletünk és közösségi identitásunk megőrzéséhez\" – írták közleményükben a szervezők. Az idei rendezvény tiszteletbeli házigazdája Csíkszentimre község, meghívott előadója Fábián Éva népdalénekes, zenepadagógus és mesemondó.

Az 1920-as évek végén kezdtek kibontakozni Csíkszeredában a székely népviselet, néptáncok, hagyományok, szokások felelevenítését, népszerűsítését célzó mozgalmak. „A népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már, hogy minden értelmiségi - aki tehette – munkakörében e területen tevékenykedett\" – jellemezte ezt az időszakot 1929 őszén Vámszer Géza néprajzkutató. 1931. június 7-én került sor az első Ezer Székely Leány Napjára hosszú hónapokig tartó előkészület után. 1935-ig sikerült megszervezni a találkozót, amely egyre nagyobb hírnevet szerzett, a következő évben azonban a hatóság betiltotta. Ötévi szünet után 1940-ben szervezték meg újra.

A kommunista diktatúra éveiben újra betiltották a rendezvényt, majd a rendszerváltás évében, 1990-ben újjáélesztették. A szervezők arra törekednek, hogy ez a nap kizárólag a népi értékeké legyen.