Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek
Fotó: Orbán Orsolya
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek. A cseresznyének nagyon gazdag a kultúrtörténete de a gasztronómiai felhasználási lehetőségei is változatosak a nagyvilágban. A híres japán cseresznyeünneptől a német kedvelt a Fekete-erdő tortáig számos érdekességet gyűjtöttünk össze.
2026. május 31., 13:022026. május 31., 13:02
A május végi piaci kínálat leginkább népszerű gyümölcsei közé tartozik a cseresznye. Már a látványa is a nyár közeledtét idézi: fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek, gyakran még leveles szárral, fonott kosarakban vagy rekeszekben árusítva. Erdélyben és a Partiumban egyaránt nagy hagyománya van a cseresznyetermesztésnek, és a májusban megjelenő korai fajták különösen keresettek.
A híres magyardécsei cseresznyéről, a termesztőkről írt anyagunk itt tekinthető meg.
A cseresznye eredete Kis-Ázsiához és a Fekete-tenger vidékéhez kapcsolódik. A történészek szerint a gyümölcs egyik ősi hazája a mai Törökország területén fekvő Keraszosz városa volt, a település arról vált híressé, hogy az ókorban jelentős cseresznyetermesztési központ volt. A Kárpát-medencében már a középkorban ismert és kedvelt gyümölcs volt a cseresznye:
Élettani szempontból a cseresznye rendkívül értékes gyümölcs. Jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint, A-vitamint, káliumot, magnéziumot és antioxidáns vegyületeket. A sötét színű fajták antociánokban gazdagok, amelyek gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek.
A modern táplálkozástudomány szerint a cseresznye rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az oxidatív stressz csökkentéséhez és az alvás minőségének javításához is, mivel természetes melatonint tartalmaz. Rosttartalma mérsékelt, de kedvezően hat az emésztésre, miközben energiatartalma viszonylag alacsony.
Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett.
A cseresznye kultúrtörténete rendkívül gazdag. A gyümölcs a tavasz és a fiatalság jelképe lett sok európai kultúrában. A magyar néphagyományban a cseresznyefa gyakran a szerelemhez kapcsolódik. Régi történetekben a legények cseresznyét vittek a kiszemelt lánynak, vagy a kapura akasztott ág jelezte az udvarlási szándékot. Erdélyben több helyen gyermekjátékok és mondókák is kapcsolódnak a cseresznyéhez. A cseresznyefa fáját régen bútorokhoz és hangszerkészítéshez is használták, mert kemény, ugyanakkor jól megmunkálható anyagnak számított. A régi paraszti gazdálkodásban a cseresznyefák gyakran az udvar szélén álltak, mert árnyékot adtak, és a család számára biztosították a korai nyári gyümölcsöt. Sok helyen a gyermekek feladata volt a szedés, de vigyázni kellett, hogy az ágakat ne törjék le. A régi falusi szokásrendben a cseresznyeszedés gyakran közösségi esemény volt, beszélgetéssel, énekléssel és közös étkezéssel.
Európában a cseresznye sokáig a nyár egyik első luxusgyümölcsének számított, és a királyi udvarokban is kedvelték. Franciaországban a 17. században már külön cseresznyés kerteket alakítottak ki. A Balkánon pedig pálinkát és likőröket készítettek belőle.
A Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében a cseresznye nem egyszerűen gyümölcs, hanem évszázadok óta a megélhetés és az identitás része. A Balla házaspár története megmutatja, hogyan próbál életben maradni Erdély egyik leghíresebb cseresznyetermő vidéke.
Hideg cseresznyeleves
Hozzávalók:
60 dkg cseresznye
1 liter víz
2 dl tejföl
2 evőkanál liszt
5 dkg cukor
1 fahéjrúd
2 szegfűszeg
Elkészítés: Az elkészítés során a cseresznyét vízben feltesszük főni a fahéjjal és a szegfűszeggel. Enyhén megédesítjük, majd a liszttel elkevert tejföllel behabarjuk. Lehűtjük, és hidegen tálaljuk.
Cseresznyés rétes
Hozzávalók:
1 csomag réteslap
40 dkg cseresznye
5 dkg zsemlemorzsa
8 dkg cukor
5 dkg vaj
Elkészítés: Kimagozzuk a cseresznyét, majd a réteslapokat vajjal megkenjük. Megszórjuk zsemlemorzsával, ráhelyezzük a gyümölcsöt, megszórjuk cukorral, majd feltekerjük. Aranybarnára sütjük.
Egyelőre csak a méregdrága külföldi cseresznye kapható a hazai piacokon, remélhetőleg hamarosan megjelenik a romániai termés is.
Klasszikus Fekete-erdő torta cseresznyével
A klasszikus német Fekete-erdő torta, vagyis a Schwarzwälder Kirschtorte eredetileg meggyel készül, de a friss májusi–júniusi cseresznye nagyon szépen működik benne: lágyabb, édesebb és gyümölcsösebb karaktert ad neki. A torta a német Fekete-erdő vidékéről származik, és jellegzetessége a csokoládés piskóta, a tejszínhab, a cseresznye és a cseresznyepálinka (Kirschwasser) együttese.
Hozzávalók egy 24 cm-es tortához
A kakaós piskótához:
8 tojás
180 g cukor
160 g liszt
40 g cukrozatlan kakaópor
1 csomag sütőpor
1 csipet só
A töltelékhez:
700 g friss cseresznye
120 g cukor
2 evőkanál keményítő
1 dl víz
3–4 evőkanál Kirschwasser vagy meggylikőr
(optionalisan kevés citromlé)
A krémhez:
8 dl habtejszín
80 g porcukor
2 csomag habfixáló
A díszítéshez:
100–150 g étcsokoládé
egész szem cseresznye
Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 175 fokra, majd készítsük el a piskótát. Válasszuk szét a tojásokat, a fehérjéket a sóval verjük kemény habbá, fokozatosan adagoljuk hozzá a cukrot, majd egyenként a tojássárgákat is dolgozzuk bele. Szitáljuk össze a lisztet, a kakaót és a sütőport, majd óvatos mozdulatokkal forgassuk a habos masszába. Vajazott vagy sütőpapírral bélelt tortaformában süssük körülbelül 35–40 percig. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd vágjuk három lapra. Közben magozzuk ki a cseresznyét. A gyümölcs nagyobb részét tegyük lábasba a cukorral és kevés vízzel, majd lassan kezdjük főzni. A keményítőt oldjuk fel kevés hideg vízben, és sűrítsük be vele a gyümölcsöt. Adjuk hozzá a Kirschwassert is; ettől kapja meg a torta azt a jellegzetes, mély aromát, amely a fekete-erdő tortát világhírűvé tette. Hagyjuk teljesen kihűlni.A hideg tejszínt verjük kemény habbá a porcukorral és a habfixálóval. Az első tortalapot enyhén locsoljuk meg kevés cseresznyepálinkával vagy a gyümölcs levével, kenjük rá a cseresznyés töltelék egy részét, majd vastag réteg tejszínhabot. Ismételjük meg a következő lappal is, végül fedjük be a harmadik lappal. Vonjuk be az egész tortát tejszínhabbal. Az oldalára és a tetejére szórjunk csokoládéforgácsot. A tetejére habrózsákat nyomjunk, mindegyikre egy-egy szem friss cseresznyét ültessünk. Fogyasztás előtt néhány órára tegyük hűtőbe, mert az ízek hidegen szépen összeérnek.
Cseresznyés clafoutis
Hozzávalók:
40 dkg cseresznye
3 tojás
10 dkg liszt
8 dkg cukor
3 dl tej
Elkészítés: A tojásokat összekeverjük a liszttel, a cukorral és a tejjel. Tűzálló tálba szórjuk a cseresznyét, ráöntjük a masszát, majd megsütjük.
Cseresznyeszósz sült hús mellé
Hozzávalók:
30 dkg cseresznye
1 dl vörösbor
1 evőkanál méz
1 csipet fahéj
Elkészítés: A kimagozott cseresznyét vörösborral és mézzel összefőzzük. Enyhén fűszerezzük fahéjjal, majd sült húsok mellé kínáljuk.
Cseresznyés túrógombóc
Hozzávalók:
50 dkg tehéntúró
2 tojás
10 dkg búzadara
20 dkg cseresznye
5 dkg vaj
5 dkg zsemlemorzsa
Elkészítés: A túrót összekeverjük a tojással és a búzadarával, majd pihentetjük. A masszából gombócokat formázunk, mindegyik közepébe cseresznyét helyezünk. Forró vízben kifőzzük, majd vajon pirított morzsába forgatjuk.
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá.
Népmesekincs: az árva leány kivirágzó cseresznyefája
A magyar népmesekincsben a cseresznye inkább motívumként, mint önálló mesealakként jelenik meg. Több vidéken ismert volt a „cseresznyefa alatt alvó szegénylegény” történettípusa, amelyben a fa termése szerencsét vagy fordulatot hoz a hős életébe. Erdélyben és a Partiumban a néprajzi gyűjtések említenek olyan meséket és mondákat, amelyekben a cseresznyefa a tisztaságot vagy a fiatalságot jelképezi. Egy régi székelyföldi változat szerint egy árva leány minden tavasszal kivirágzó cseresznyefája annak a jele volt, hogy a jó szándék és a becsület végül meghozza jutalmát.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!