Hirdetés

Erdélyikopó-világtalálkozó zajlik Magyarországon, sikerült megmenteni a fajtát a kihalástól

•  Fotó: MTI/Varga György

Fotó: MTI/Varga György

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

MTI

2021. október 16., 16:572021. október 16., 16:57

2021. október 16., 17:372021. október 16., 17:37

Kovács Zoltán, a csütörtökön véget ért Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa a találkozó szombaton, a Bőszénfához tartozó Ropolyi-tónál tartott megnyitóján hangsúlyozta: a világkiállítás és az, hogy annak több mint 600 ezer látogatója nagyrészt vidéki volt, bizonyítja, a vidéknek meghatározó eleme a vadászati kultúra, amelynek van jövője. Hozzátette, a világkiállítás fővárosi és rengeteg vidéki helyszínének 1500 programját a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kísérte, ez egyfajta demonstrációja annak a tudásnak, amely vidéken a vadászattal, a fenntarthatósággal összefüggésben megvan. Kovács Zoltán a világkiállításhoz kapcsolódóan az egyik legfontosabb teendőnek nevezte, hogy a gyermekeket, a fiatalokat „kézzel foghatóan” megismertessék a vadászati tevékenység, a vad- és élőhelyvédelem hétköznapjaival.

A kormánybiztos az erdélyi kopóról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélyeztetett fajtáról van szó, egyedeinek száma nem éri el az ezret.

Hirdetés

„Nagy büszkeség és öröm, hogy a rengeteg hányattatáson keresztül ment és 1966 óta önálló fajtaként számon tartott erdélyi kopók ügyében úgy látszik, mintha megmozdult volna valami” – jegyezte meg. Példaként említette, hogy az elmúlt másfél-két évben történt jogszabálymódosítás immár lehetőséget ad az erdélyi kopó részvételére terelővadászatokon. Kovács Zoltán úgy vélte, munkával, fegyelemmel, odaadással lehet változást elérni. Arra kérte az erdélyi kopók tenyésztőit, gazdáit, hogy folytassák a munkát, amelynek eredményei már láthatóak, s azt kívánta, néhány év múlva már el lehessen mondani: a fajta „elindult a veszélyeztetettségtől a népszerűség, a használhatóság, a teljes értékű munka és tenyésztés irányába”.

Fehér István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy az erdélyi kopó őse a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe és keveredett az itt élő ebekkel. A fajta a 17. század óta szerepel a szakirodalomban, amely a királyi, nemesi családok ékköveként, vadászataik elengedhetetlen résztvevőjeként ír róla. A második világháború után Romániában dúvadként kezelték, irtották, emiatt a kihalás szélére sodródott. Néhány példányát az 1971-es magyarországi vadászati világkiállításra készülve a magyar vadászkutya fajták bemutatásának igényével keresték és találták meg. „Az erdélyi kopó ma a 9. ősi magyar vadászkutyafajta, 2017 óta hungarikum és nemzeti kincs” – mutatott rá Fehér István.

•  Fotó: MTI/Varga György Galéria

Fotó: MTI/Varga György

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a Sefag vezetésével alakult, héttagú Somogy Megyei Konzorcium 40 rendezvénnyel kapcsolódott az idei vadászati világkiállításhoz. A konzorcium a kutyás programok sorában az erdélyikopó-világtalálkozó mellett nemzetközi véreb fővizsgának és tacskó Európa-találkozónak is otthont adott - jegyezte meg. Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke arról szólt, hogy a hagyományos vadászati módok ápolásának jegyében rendezett erdélyikopó-világtalálkozó résztvevői tenyészetek versenyén, tenyészszemlén, vaddisznóhajtáson, fegyelmi versenyen és vércsapa keresésen vesznek részt.

Utalt rá, hogy az erdélyi kopó rendkívül kedves, jóindulatú vadászkutya, amely a mozgásigényét kielégítő sportos családokban is megtalálja a helyét.

„Szeretnénk, ha minél több ilyen kutya lenne vadászok kezén, ennek érdekében próbáljuk megtenni azokat a törvénymódosító javaslatainkat, amivel vadászok minél szélesebb körben tudják használni, hiszen a fennmaradása azon múlik, milyen népszerűségre tesz szert” – mondta Pelczéder Tibor. Újságírók érdeklődésére elmondta, hogy az erdélyi kopó vadászati részvételét a „németes jellegű vadászati kultúránk és vadászati törvényünk” nehezíti. Az erdélyi kopó ugyanis nem falkakutya, de nem is egyéni vadászatra, hanem kisebb vadászcsoportokkal nagy területen történő vadászatra való. A vadászterületek azonban ma már nem 10-15-20 ezer hektárosak, hanem fel vannak szabdalva, emiatt ennek a kutyának más típusú munkát kell megszoknia – közölte a klubelnök.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés