Fotó: MTI/Varga György
Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.
2021. október 16., 16:572021. október 16., 16:57
2021. október 16., 17:372021. október 16., 17:37
Kovács Zoltán, a csütörtökön véget ért Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa a találkozó szombaton, a Bőszénfához tartozó Ropolyi-tónál tartott megnyitóján hangsúlyozta: a világkiállítás és az, hogy annak több mint 600 ezer látogatója nagyrészt vidéki volt, bizonyítja, a vidéknek meghatározó eleme a vadászati kultúra, amelynek van jövője. Hozzátette, a világkiállítás fővárosi és rengeteg vidéki helyszínének 1500 programját a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kísérte, ez egyfajta demonstrációja annak a tudásnak, amely vidéken a vadászattal, a fenntarthatósággal összefüggésben megvan. Kovács Zoltán a világkiállításhoz kapcsolódóan az egyik legfontosabb teendőnek nevezte, hogy a gyermekeket, a fiatalokat „kézzel foghatóan” megismertessék a vadászati tevékenység, a vad- és élőhelyvédelem hétköznapjaival.
„Nagy büszkeség és öröm, hogy a rengeteg hányattatáson keresztül ment és 1966 óta önálló fajtaként számon tartott erdélyi kopók ügyében úgy látszik, mintha megmozdult volna valami” – jegyezte meg. Példaként említette, hogy az elmúlt másfél-két évben történt jogszabálymódosítás immár lehetőséget ad az erdélyi kopó részvételére terelővadászatokon. Kovács Zoltán úgy vélte, munkával, fegyelemmel, odaadással lehet változást elérni. Arra kérte az erdélyi kopók tenyésztőit, gazdáit, hogy folytassák a munkát, amelynek eredményei már láthatóak, s azt kívánta, néhány év múlva már el lehessen mondani: a fajta „elindult a veszélyeztetettségtől a népszerűség, a használhatóság, a teljes értékű munka és tenyésztés irányába”.
Fehér István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy az erdélyi kopó őse a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe és keveredett az itt élő ebekkel. A fajta a 17. század óta szerepel a szakirodalomban, amely a királyi, nemesi családok ékköveként, vadászataik elengedhetetlen résztvevőjeként ír róla. A második világháború után Romániában dúvadként kezelték, irtották, emiatt a kihalás szélére sodródott. Néhány példányát az 1971-es magyarországi vadászati világkiállításra készülve a magyar vadászkutya fajták bemutatásának igényével keresték és találták meg. „Az erdélyi kopó ma a 9. ősi magyar vadászkutyafajta, 2017 óta hungarikum és nemzeti kincs” – mutatott rá Fehér István.
Fotó: MTI/Varga György
A vezérigazgató kitért arra is, hogy a Sefag vezetésével alakult, héttagú Somogy Megyei Konzorcium 40 rendezvénnyel kapcsolódott az idei vadászati világkiállításhoz. A konzorcium a kutyás programok sorában az erdélyikopó-világtalálkozó mellett nemzetközi véreb fővizsgának és tacskó Európa-találkozónak is otthont adott - jegyezte meg. Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke arról szólt, hogy a hagyományos vadászati módok ápolásának jegyében rendezett erdélyikopó-világtalálkozó résztvevői tenyészetek versenyén, tenyészszemlén, vaddisznóhajtáson, fegyelmi versenyen és vércsapa keresésen vesznek részt.
„Szeretnénk, ha minél több ilyen kutya lenne vadászok kezén, ennek érdekében próbáljuk megtenni azokat a törvénymódosító javaslatainkat, amivel vadászok minél szélesebb körben tudják használni, hiszen a fennmaradása azon múlik, milyen népszerűségre tesz szert” – mondta Pelczéder Tibor. Újságírók érdeklődésére elmondta, hogy az erdélyi kopó vadászati részvételét a „németes jellegű vadászati kultúránk és vadászati törvényünk” nehezíti. Az erdélyi kopó ugyanis nem falkakutya, de nem is egyéni vadászatra, hanem kisebb vadászcsoportokkal nagy területen történő vadászatra való. A vadászterületek azonban ma már nem 10-15-20 ezer hektárosak, hanem fel vannak szabdalva, emiatt ennek a kutyának más típusú munkát kell megszoknia – közölte a klubelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!