A múzeumban az ország minden térségéből megtalálhatóak szalmakalapok
Fotó: Barabás Ákos
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli hétvégén a szalmakalap-készítés több évszázados hagyományát bemutató kőrispataki szalmakalap-múzeum. A falunappal egybekötött rendezvényről, a múzeum működéséről, a szalmakészítés mesterségéről Szőcs László, az intézmény vezetője beszélt a Krónikának.
2021. július 23., 16:212021. július 23., 16:21
Jubileumát ünnepli hétvégén a Hargita megyei Kőrispatakon található, idén húszéves szalmakalap-múzeum. A szalmakalapvarrás több évszázados hagyománya ma is él az Etéd községhez tartozó településen, az országszerte ismert kalapokat és a fejfedő készítés folyamatát múzeumban tekinthetik meg a településre látogatók.
Az egyedi látványosságot kínáló múzeumot évente több ezren keresik fel, ezenkívül a helyiek minden évben falunappal egybekötött fesztivált szerveznek a település hagyományának népszerűsítésére – mondta el megkeresésünkre Szőcs László, a múzeum működtetője, a szombaton tartandó rendezvény szervezője, aki az intézmény húszéves működését értékelte lapunknak, és a kalapkészítés hagyományáról mesélt.
A gazdag szalmakalap-gyűjteménynek helyet adó múzeumot 2001-ben hozták létre, az alapítók célja az volt, hogy bemutassák az ide látogatóknak a kalapkészítés mesterségét, és megőrizzék a hagyományt az utókornak – mondta el Szőcs László. Hozzátette, a kalapok fonatokból készülnek, ezek számos változatát meg lehet nézni, tapintani, érinteni.
A gyűjteményben az ország minden régiójából vannak kalapok, ezenkívül külföldről is láthatók kuriózumok. „Kőrispatakról az egész országot ellátták szalmakalappal, minden vidékre a megfelelő típusú fejfedőt gyártották, ezért már a kiállítás megnyitásakor láthatóak voltak a Székelyföldön használt vagy a teljesen más technikával készülő máramarosi kalapok” – mesélt a kezdetekről a múzeum vezetője.
de van amikor a helyiek az intézmény udvarán fonják a szalmát, az arra látogatók pedig megtekinthetik, hogyan készül a szalmafonat, hogy zajlik a kalapvarrás.
A kiállítás arra is kitér, hogy a kalapon túl más formája is létezik a szalma feldolgozásának, a kőrispatakiak ugyanúgy készítenek falidíszeket, táskákat, használati tárgyakat, karácsonyi dekorációkat is. A múzeum a falu és a térség életére is kihat – mondta el Szőcs László. Az egyedi gyűjteményt évente több ezer látogató keresi fel, és amióta a Kőrispatakra vezető utat feljavították, hétvégente az ország minden területéről, Magyarországról, sőt Ausztráliából is érkeznek érdeklődök.
– hívta fel a figyelmet a múzeumvezető. Van még néhány család, amely megtermeli a szalmát, a téli időszakban elkészíti a tárgyakat, nyáron fesztiválokon vagy üzletekben mellékjövedelemként értékesíti. A hagyomány tovább életetése a célja az évente július végén megszervezett szalmakalap-fesztiválnak is. A helyi önkormányzat támogatásával megrendezett esemény idén a pandémia miatt szerényebb műsort kínál – mondta el Szőcs.
A szervezők szombaton főzőversennyel, hagyományőrző programokkal, esti mulatsággal várják a Kőrispatakra látogatókat. További információk az eseményről a szalmakalap-fesztivál Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!