A múzeumban az ország minden térségéből megtalálhatóak szalmakalapok
Fotó: Barabás Ákos
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli hétvégén a szalmakalap-készítés több évszázados hagyományát bemutató kőrispataki szalmakalap-múzeum. A falunappal egybekötött rendezvényről, a múzeum működéséről, a szalmakészítés mesterségéről Szőcs László, az intézmény vezetője beszélt a Krónikának.
2021. július 23., 16:212021. július 23., 16:21
Jubileumát ünnepli hétvégén a Hargita megyei Kőrispatakon található, idén húszéves szalmakalap-múzeum. A szalmakalapvarrás több évszázados hagyománya ma is él az Etéd községhez tartozó településen, az országszerte ismert kalapokat és a fejfedő készítés folyamatát múzeumban tekinthetik meg a településre látogatók.
Az egyedi látványosságot kínáló múzeumot évente több ezren keresik fel, ezenkívül a helyiek minden évben falunappal egybekötött fesztivált szerveznek a település hagyományának népszerűsítésére – mondta el megkeresésünkre Szőcs László, a múzeum működtetője, a szombaton tartandó rendezvény szervezője, aki az intézmény húszéves működését értékelte lapunknak, és a kalapkészítés hagyományáról mesélt.
A gazdag szalmakalap-gyűjteménynek helyet adó múzeumot 2001-ben hozták létre, az alapítók célja az volt, hogy bemutassák az ide látogatóknak a kalapkészítés mesterségét, és megőrizzék a hagyományt az utókornak – mondta el Szőcs László. Hozzátette, a kalapok fonatokból készülnek, ezek számos változatát meg lehet nézni, tapintani, érinteni.
A gyűjteményben az ország minden régiójából vannak kalapok, ezenkívül külföldről is láthatók kuriózumok. „Kőrispatakról az egész országot ellátták szalmakalappal, minden vidékre a megfelelő típusú fejfedőt gyártották, ezért már a kiállítás megnyitásakor láthatóak voltak a Székelyföldön használt vagy a teljesen más technikával készülő máramarosi kalapok” – mesélt a kezdetekről a múzeum vezetője.
de van amikor a helyiek az intézmény udvarán fonják a szalmát, az arra látogatók pedig megtekinthetik, hogyan készül a szalmafonat, hogy zajlik a kalapvarrás.
A kiállítás arra is kitér, hogy a kalapon túl más formája is létezik a szalma feldolgozásának, a kőrispatakiak ugyanúgy készítenek falidíszeket, táskákat, használati tárgyakat, karácsonyi dekorációkat is. A múzeum a falu és a térség életére is kihat – mondta el Szőcs László. Az egyedi gyűjteményt évente több ezer látogató keresi fel, és amióta a Kőrispatakra vezető utat feljavították, hétvégente az ország minden területéről, Magyarországról, sőt Ausztráliából is érkeznek érdeklődök.
– hívta fel a figyelmet a múzeumvezető. Van még néhány család, amely megtermeli a szalmát, a téli időszakban elkészíti a tárgyakat, nyáron fesztiválokon vagy üzletekben mellékjövedelemként értékesíti. A hagyomány tovább életetése a célja az évente július végén megszervezett szalmakalap-fesztiválnak is. A helyi önkormányzat támogatásával megrendezett esemény idén a pandémia miatt szerényebb műsort kínál – mondta el Szőcs.
A szervezők szombaton főzőversennyel, hagyományőrző programokkal, esti mulatsággal várják a Kőrispatakra látogatókat. További információk az eseményről a szalmakalap-fesztivál Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!