
Fotó: Agerpres
Megalapozatlannak bizonyultak azon félelmek, hogy globális méretű katasztrófához – hatalmas erejű robbanáshoz vagy a Földet elnyelő fekete lyuk megjelenéséhez – vezethetnek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában elkezdett kísérletek. A sajtó által felkapott rémhírek azon alapultak, hogy a francia–svájci határon található föld alatti létesítményben 14 terraelektronvoltos protonnyaláb-ütközéseket fognak produkálni, ami hétszer nagyobb minden eddigi hasonló kísérlet során fellépő energiánál.
Egy szúnyog energiája
Nagy László fizikus, egyetemi tanár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem fizika karának dékánhelyettese szerint a félelmek nélkülöznek minden tudományos alapot. „Naponta érkeznek a Földre a most előállítottnál sokkal nagyobb energiájú részecskék, és semmi sem történik. A kozmikus sugárzásban kimutattak többmilliószor nagyobb részecskéket is” – nyilatkozta a szakember, hozzátéve, a 14 terraelektronvolt egy repülő szúnyog energiájának felel meg.
A gravitáció titkai
A nagyszabású tudományos projektben részt vevő kutatók remélik, hogy a hadronütköztetőben folyó kísérletek eredményeként sikerül választ kapni a gravitációval kapcsolatos, mostanáig megválaszolatlan kérdésekre. A gravitáció a tömegre hat, az viszont még nyitott kérdés, hogy mi hozza létre a tömeget. A legnépszerűbb elmélet szerint a tömeget az úgynevezett Higgs-mező generálja, mely áthatja a teret. Ezen erőtér a Higgs-bozonokból épül fel, mely részecske létét elméleti úton vezették le, ám kimutatni még nem sikerült. Nagy László szerint valószínű, hogy a most indult kísérletsorozat igazolni fogja a Higgs-bozon létezését. „Az eddigi tapasztalatok alapján, amikor egy nagyobb energiájú gyorsítót építettek, mindig felfedezések sora következett, új elemi részecskéket fedeztek fel, vagy elméletileg megjósolt részecskéket mutattak ki. Ugyanakkor a tudomány szépsége abban rejlik, hogy előre nem tudjuk megjósolni, mit fogunk felfedezni”, mondja a kolozsvári szakember.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet illetékesei szerint az első kutatási eredmények egy éven belül várhatóak. Egyes kutatók óriási reményeket fűznek a nagy hadronütköztetőhöz. „A világegyetem eredete és fejlődése megértésének új korszaka köszönt ránk” – jelentette ki Lyn Evans, a kutatás projektvezetője.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.