2010. január 07., 09:562010. január 07., 09:56
Az idős ember vasárnap halt meg, családja tegnap jelentette be a hírt. Jamagucsi gyomorrákban szenvedett, elhunyta előtt kórházban ápolták. Szűk körben temették el. A mérnök Jamagucsi Comuto 1945. augusztus 6-án üzleti úton tartózkodott Hirosimában, ahová a Mitsubishi-gyár megbízásából érkezett.
Az Enola Gay amerikai repülő fedélzetéről ledobott első atombomba becsapódási helyétől mindössze három kilométer választotta el, súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére útra kelt 180 kilométerre fekvő otthona felé, hogy újra feleségével, lányával és alig féléves kisfiával lehessen: ez az otthon pedig Nagaszaki volt. Jamagucsi augusztus 8-án vonattal tért vissza a városba, amelyet egy nappal később szintén atomtámadás ért. Az újabb robbanás miatt elvesztette hallását, később pedig akut leukémiával és más, a sugárzással kapcsolatban lévő betegségekkel kezelték.
Történetéről azonban csak azt követően kezdett széles körben mesélni, hogy fia – mindössze 59 évesen – rákbetegségben elhunyt. 2006-ban feltűnt a Nidzsu Hibaku (Kettős sugárzás) című dokumentumfilmben, az alkotásban rajta kívül más hibakusák, vagyis a mindkét robbanást túlélők is szerepeltek. Bár Japánban több olyan túlélő (mintegy 165) is van, aki hibakusának tekinti magát, mindez idáig Jamagucsi volt az egyetlen, aki hivatalos – a hatóságok által adott – igazolással rendelkezett arról, hogy Hirosimát és Nagaszakit is túlélte.
Az idős férfi az ENSZ New York-i székházába is elkísérte a filmet, amelyet jelenlétében mutattak be. „Kétszer találkoztam az atombombával, és kétszer éltem túl. A sorsom az, hogy beszéljek róla” – jelentette ki Jamagucsi Comuto egy alkalommal. Így is tett, élete vége felé beszédet mondott Nagaszakiban, rengeteg interjút adott, és még Barack Obama amerikai elnöknek is levelet írt, mert – mint fogalmazott – nagyon megérintette a politikus Prágában, a nukleáris fegyverek ellen mondott beszéde.
2009 decemberében még James Cameron filmrendezőt is fogadta, a direktor egy hamarosan megjelenő könyv szerzőjével együtt kereste meg Jamagucsit. A The Last Train from Hiroshima: The Survivors Look Back (Utolsó vonat Hirosimából: Túlélők visszaemlékezései) című könyv és az ebből esetlegesen készülő film természetesen szintén a nukleáris fegyverek által okozott tragédiákról szólna.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.