Aradszky László a hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója volt
Fotó: 24.hu
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében – közölte a család hétfőn az index.hu-val. Az énekes otthonában hunyt el, halálának okát egyelőre vizsgálják. Temetéséről később intézkednek.
2017. október 09., 11:262017. október 09., 11:26
2017. október 09., 11:292017. október 09., 11:29
Aradszky László 1963-ban lett országosan ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyét Még ide-oda húz a szív című dalával. Három évvel később a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskám!-mal. Ez a szám, Dobos Attila és Szenes Iván szerzeménye lett Magyarország első aranylemeze – az énekes korongjából aztán mintegy 300 ezer példány fogyott.
A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Pályafutása során számos európai országban lépett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is.
Mint azt Aradszky László korábban az MTI-nek elmondta, slágerei jelentős részét Szenes Iván írta, akinek mintegy huszonöt dalt köszönhet. Nagyon jó viszonyban volt szintén sikeres pályatársával, Koós Jánossal. „A hatvanas évek elején, több mint ötven évvel ezelőtt ismerkedtünk meg. Mindketten indultunk az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, aztán a következő ötön is, egészen 1972-ig. Nyugodtan mondhatom, hogy az énekesek közül ő volt a legjobb barátom. Néha csipkelődtünk, cukkoltuk egymást, de ez inkább a külvilágnak szólt, mert nagyon szerettük egymást” – fogalmazott Koós János hétfőn az MTI-nek. Mint felidézte, ő vitte el a szintén fradista Aradszkyt a SZÚR-ra, a színészek és az újságírók közötti népszerű futballmeccsre, amelyet 1963-tól a Népstadionban tartottak minden évben.
„Hasonló stílust képviseltünk, a közönség nagyon szerette Lacit. Aranyos ember volt, mindig jókedvű, mosolygós, és dalai sem voltak szomorúak. Nem véletlen, hogy több mint ötven éven át nagyon sikeres tudott lenni ebben a szakmában. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon évtizedek múlva is mindenki tudni fogja az Isten véled, édes Piroskám!-at” – mondta Koós János. Hangsúlyozta, hogy bár a táncdalfesztiválokon versenyeztek egymással, nem voltak egymás vetélytársai. „Húsz-huszonöt énekes ült együtt egy fesztivál öltözőjében, és röhögve beszélgettünk, és nagyon tudtunk örülni mások sikereinek is". Az énekes kitért arra, hogy éppen vasárnap, Aradszky László halála előtt volt a televízióban, ahol a táncdalfesztiválra emlékező műsort vettek fel. „Későbbre várták Lacit is, de valószínűleg már nem tudott elmenni” – nyilatkozta Koós.
Aradszky László előadói karrierje előtt a Töltőtolljavító Ktsz. dolgozója volt. 1958 és 1960 között az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában Vécsey Ernő, 1960-tól 1962-ig a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa P. Tamás növendéke volt. Ezt követően magánúton tanult Gyulai Erzsébetnél. Valamennyi nagy fesztivál döntőse volt – az 1967-es Táncdalfesztiválon előadói díjat nyert –, gyakran szerepelt a beatelőadók között is a slágerlistákon. 1969-ben jelent meg első nagylemeze, amelyet további tizenkettő követett, a legutóbbi, a Ha megszólal a telefon idén készült el. Pályáját 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el, 2014-ben Szenes Iván-díjat kapott, 2015-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet, tavaly Arany Hangjegy Életműdíjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!