
A kincses városi füvészkertben a nagy testű azúrlepkék is láthatóak a rendhagyó kiállításon
Fotó: Macalik Kunigunda
Óriás méretű, az Amazonas térségéből és Ázsia trópusi erdőiből származó lepkék tekinthetők meg a kolozsvári botanikus kertben. Macalik Kunigunda biológus, a kiállítás szervezője a Krónikának elmondta, a hatodik alkalommal megszervezett, október 9-ig látogatható időszakos kiállítás az egzotikus rovarok bemutatásán túl a hazai lepkefauna szépségére és védelmére is felhívja a figyelmet.
2022. október 01., 13:052022. október 01., 13:05
Repkedő színkavalkád, óriás méretű egzotikus lepkék várják az érdeklődőket idén is a kolozsvári botanikus kertben. A hatodízben megszervezett Lepkék a levegőben elnevezésű kiállítás az Amazonas medencéjéből és Ázsia trópusi területeiről vonultat fel lepkefajokat, a múlt hétvégén nyílt „rendhagyó tárlat” október 9-ig látogatható a kincses városi füvészkert egyik üvegházában. Az oktatási-nevelési céllal létrehozott élőlepke-kiállítást évről évre nagy érdeklődés övezi, a felnőtt látogatók mellett rendszerint iskolai csoportok is felkeresik a Biológiai Intézet mögötti kaktuszházban berendezett tárlatot – mondta el a Krónikának Macalik Kunigunda biológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója, a kiállítás egyik szervezője.
Az idei kiállítás fő attrakciója a pompás királylepke, amely több száz kilométert képes vándorolni Észak-Amerika déli részéről Mexikóig
Fotó: Macalik Kunigunda
„Annak ellenére, hogy sok külföldi látogatója is van a kiállításnak, kifejezett célcsoportunk a kolozsvári diákok, illetve egyetemisták, ezért is nem időzítjük a kiállítást a nyári vakáció idejére, hanem szeptember végén, október elején tartjuk, amikor szervezett iskolai programként tanítók, tanárok kíséretében érkeznek az ismeretterjesztő, interaktív programra a diákcsoportok – fejtette ki a biológus. Hozzátette, a kiállítás struktúráján nem változtattak a korábbi kiadásokhoz képest, és a helyszín is jónak bizonyult a lepkék bemutatásához, annak ellenére, hogy a kaktuszok téliesítése miatt csak két hétig látogatható a lepkeház.
Az időszakos kiállítás azon túl, hogy bemutatja a trópusok látványos lepkefajait, interaktív formában kívánja közelebb hozni a rovarvilágot a látogatókhoz, és a nagy testű lepkéken keresztül – melyek testfelépítése szabad szemmel is jól látható – felhívja a figyelmet a nálunk őshonos lepkefauna szépségeire, azok védelmének fontosságára.
„A rovarok közül a lepkék a legszínesebbek, és mivel ezek nem szúrnak-csípnek, az emberek általában nem félnek, irtóznak tőlük, így rajtuk keresztül a rovarvilág is megismertethető. A nagy testű, egzotikus lepkék esetében mikroszkóp nélkül megfigyelhető az egyes egyedek testfelépítése, látható a pödörnyelv, a csáp, szárnyaik alsó és felső mintázata, ami különleges élményt nyújt a látogatók számára.
– részletezte az egyetemi oktató.
Megjegyezte, az ismeretterjesztő kiállításnak természetvédelmi vonzata is van, a „tárlatvezetéseken” rendszerint beszélnek arról is, hogyan őrizhetjük meg a lepkefaunánkat, miként biztosíthatjuk a lepkék számára az élőhelyet, a vegyszermentes tápnövényeket, valamint városi térben milyen virágokat, növényeket ültethetünk a kiskertbe, erkélyre, amelyek odavonzzák a különböző lepkefajokat.
Fotó: Macalik Kunigunda
Az eseményen bemutatott trópusi tarka lepkék tenyészetekből származnak, báb formájában kerülnek Kolozsvárra, a kiállítás keretében fejlődnek ki, és mivel a kifejlett egyedek élettartama viszonylag rövid a természetben is, így egy-két hétig láthatóak az üvegházakban.
Ez a lepkefaj nagyon erős, riasztó narancssárga-fekete, úgynevezett aposzematikus színkombinációval rendelkezik, ami azt jelzi az élővilágban, hogy az illető rovar vagy állat veszélyes, mérgező, ami annak köszönhető, hogy a faj lárvái toxinokat tartalmazó selyemkóróval táplálkoznak, és kifejlett rovarként, imágóként is ott vannak a méreganyagok a testükben. Ebből a fajból három is repül a lepkeházban, és nagyon látványos, ahogy nektárt szívogatnak a számukra kitett virágcsokrokról – mesélte a biológus.
A tárlaton látható „lepkekészlet” folyamatosan változik annak függvényében, hogy épp milyen egyedek kelnek ki a bábokból, a kiállítás két hete alatt szinte mindennap más a kínálat mind az egyedszámot, mind a fajokat tekintve. A hét elején például nagyon szép volt, ahogy tíz nagy testű azúrlepke (Morpho peleides) röpködött az üvegházban. A lepkék viselkedését az időjárás is befolyásolja, ha esős-borús az idő, kevesebbet röpködnek, általában délben és kora délután aktívabbak – tette hozzá.
Fotó: Macalik Kunigunda
A biológus arról is beszélt, hogy számos kihívással néznek szembe a kiállítás létrehozásakor, ugyanis nem csak az a fontos, hogy megfelelő körülményeket, magas hőmérsékletű és páratartalmú közeget biztosítsanak a bábok kikeltetéséhez, hanem figyelni kell az ezeket megtámadó penészre vagy gombákra is.
„Egyes lepkéknek viszonylag egyszerű a táplálásuk, azoknak, amelyek trópusi erdőkből származnak, erjedő gyümölcsök levét szívogatják, így a kiállítási térben narancsszeleteken, szilva- vagy körtedarabkákon táplálhatók, vannak viszont olyan fajok is, amelyek specifikusabbak, csak növényekről, virágokról hajlandók nektárt szívogatni, ilyenek például a hosszabb faroknyúlvánnyal rendelkező pillangófélék. Ezek számára gondot okoz főleg ősszel olyan virágokat biztosítani, amelyek nem voltak permetezve, illetve melyek hosszú pártacsővel, sok nektárral rendelkeznek” – részletezte Macalik Kunigunda.
Fotó: Macalik Kunigunda
Hozzátette, sok esetben a nagy tömeg is zavarja a lepkéket, ezért egy időben csak korlátozott számú látogatót engednek be az üvegházba, akik számára a kiállítás szervezői ismertetik, mi a teendő, ha például rájuk száll egy lepke. A kiállítás naponta 10 és 16 óra között tekinthető meg, a látogatási díjat magába foglalja a botanikus kerti belépőjegy.
Fotó: Macalik Kunigunda
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
szóljon hozzá!