
Az ornitológusok többek között két kerti rozsdafarkút gyűrűztek meg
Fotó: Chituc gyűrűzőtábor
Az énekesmadarak vonulási dinamikáját tanulmányozzák Chituc-turzáson a negyedik alkalommal, július–október között szervezett gyűrűzőtáborban.
2017. szeptember 07., 14:422017. szeptember 07., 14:42
Az év ornitológiai „csúcspontjának”, illetve az ország egyik legnagyobb gyűrűzőtáborának tekintik a tizenöthetes, Milvus Egyesület által negyedik alkalommal szervezett eseményt, amelyet Románia legkeletibb szárazföldi területei közé tartozó Chituc-turzáson tartanak.
Így jó eséllyel meg lehet fogni és jelölni a példányokat. A hálókat rendszeresen ellenőrizzük, kivesszük a madarakat, leírjuk a minimális adatokat (faj, kor, ivar, tömeg), majd meggyűrűzzük és gyorsan elengedjük őket” – mondta el a Krónika megkeresésére dr. Szabó D. Zoltán, biológus ornitológus, természetfilmes, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa.
Hozzátette, a példányokra egy vékony alumíniumgyűrűt tesznek, amelyen Románia felirat és egyedi sorozatszám található. „Fajonként változik a vonulási mintázat, most éppen a tövisszúró gébics, nagy fülemüle, kis légykapó fajok vonulnak, de időnként olyan ritka érdekességekkel is találkozunk, mint a sárgarigó, amelyből két példányt fogtunk.
Nehezen tudjuk megítélni azt, hogy ezeknek az átvonulóterületeknek milyen jelentősége van a vonuló madarak szempontjából” – részletezte az ornitológus. Mint kifejtette, az énekesmadarak nemcsak „folyosóként” használhatják ezeket a területeket, hanem táplálkozás céljából is, mert időnként megállnak, felerősödnek, zsírtartalékokat halmoznak fel, és utána nagy távolságokat repülnek.
Szabó D. Zoltán lapunknak arról is beszámolt, hogy a június végén Kolozs megyében meggyűrűzött tizenegy fehérgólya-fióka útvonalát akár távcsővel is lehet követni, mert ezek más vonulási stratégiát alkalmaznak, az énekesmadarakkal összehasonlításban. Az ornitológus arra is kitért, hogy a magyarfenesi, webkamerával ellátott fészek történéseit már nem lehet élőben követni a Clujbird.ro oldalon, a közvetítést augusztus 11-én leállították, amikor a gólyapár kirepült a fészekből. Szavai szerint
A Milvus Csoport Egyesület 2014–2016 között szervezett Chituc-turzási gyűrűzőtábort az énekesmadarak vonulási dinamikájának tanulmányozása céljából. A tábor első három évében összesen 127 madárfaj 37193 egyedét gyűrűzték meg. A leggyakoribb fajok a kis légykapó (4442), vörösbegy (3729 egyed), kék cinege (3013 egyed), tövisszúró gébics (2477 egyed) és fitiszfüzike (2371 egyed) voltak.
Az elmúlt három évben két belföldi és hat külföldi visszafogása volt a csoport által gyűrűzött madaraknak, valamint három külföldön jelölt egyedet is visszafogtak.
illetve számos olyan faj gyűrűzésével, amely kevesebb mint tíz megfigyeléssel rendelkezett az országban.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!