HIRDETÉS

Duna-deltai madárcsicsergés – ornitológus mesél a gyűrűzőtáborról

Bede Laura 2017. szeptember 07., 14:42
HIRDETÉS

Az énekesmadarak vonulási dinamikáját tanulmányozzák Chituc-turzáson a negyedik alkalommal, július–október között szervezett gyűrűzőtáborban.

Az ornitológusok többek között két kerti rozsdafarkút gyűrűztek meg Fotó: Chituc gyűrűzőtábor

Az év ornitológiai „csúcspontjának”, illetve az ország egyik legnagyobb gyűrűzőtáborának tekintik a tizenöthetes, Milvus Egyesület által negyedik alkalommal szervezett eseményt, amelyet Románia legkeletibb szárazföldi területei közé tartozó Chituc-turzáson tartanak.

A Chituc-turzás nagyon alkalmas helyszín a tábor szervezésére, mert a vonuló madarak beszorulnak a Sinoe-tó és Fekete-tenger közé, amely igazi tölcsérként működik az énekesmadarak vonulását illetően.

Így jó eséllyel meg lehet fogni és jelölni a példányokat. A hálókat rendszeresen ellenőrizzük, kivesszük a madarakat, leírjuk a minimális adatokat (faj, kor, ivar, tömeg), majd meggyűrűzzük és gyorsan elengedjük őket” – mondta el a Krónika megkeresésére dr. Szabó D. Zoltán, biológus ornitológus, természetfilmes, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa.

HIRDETÉS

Hozzátette, a példányokra egy vékony alumíniumgyűrűt tesznek, amelyen Románia felirat és egyedi sorozatszám található. „Fajonként változik a vonulási mintázat, most éppen a tövisszúró gébics, nagy fülemüle, kis légykapó fajok vonulnak, de időnként olyan ritka érdekességekkel is találkozunk, mint a sárgarigó, amelyből két példányt fogtunk.

Arra vagyunk a leginkább kíváncsiak, hogy hová mennek ezek a madarak, milyen útvonalat követnek.

Nehezen tudjuk megítélni azt, hogy ezeknek az átvonulóterületeknek milyen jelentősége van a vonuló madarak szempontjából” – részletezte az ornitológus. Mint kifejtette, az énekesmadarak nemcsak „folyosóként” használhatják ezeket a területeket, hanem táplálkozás céljából is, mert időnként megállnak, felerősödnek, zsírtartalékokat halmoznak fel, és utána nagy távolságokat repülnek.

Szabó D. Zoltán lapunknak arról is beszámolt, hogy a június végén Kolozs megyében meggyűrűzött tizenegy fehérgólya-fióka útvonalát akár távcsővel is lehet követni, mert ezek más vonulási stratégiát alkalmaznak, az énekesmadarakkal összehasonlításban. Az ornitológus arra is kitért, hogy a magyarfenesi, webkamerával ellátott fészek történéseit már nem lehet élőben követni a Clujbird.ro oldalon, a közvetítést augusztus 11-én leállították, amikor a gólyapár kirepült a fészekből. Szavai szerint

a távlati célok között szerepel, hogy valamelyik szülőre jeladós készüléket tegyenek, amivel lehetne követni a gólyák vonulási útvonalát.

A Milvus Csoport Egyesület 2014–2016 között szervezett Chituc-turzási gyűrűzőtábort az énekesmadarak vonulási dinamikájának tanulmányozása céljából. A tábor első három évében összesen 127 madárfaj 37193 egyedét gyűrűzték meg. A leggyakoribb fajok a kis légykapó (4442), vörösbegy (3729 egyed), kék cinege (3013 egyed), tövisszúró gébics (2477 egyed) és fitiszfüzike (2371 egyed) voltak.

Az elmúlt három évben két belföldi és hat külföldi visszafogása volt a csoport által gyűrűzött madaraknak, valamint három külföldön jelölt egyedet is visszafogtak.

A Chituc-turzási gyűrűzőtábor két új fajjal járult hozzá a román madárfauna-listához: a sárga füzikével és az erdei sármánnyal,

illetve számos olyan faj gyűrűzésével, amely kevesebb mint tíz megfigyeléssel rendelkezett az országban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS