
Fotó: Facebook/Szentegyházi meteo állomás
Nem hivatalos, saját időjárás-megfigyelő állomást működtet, és egy közel tízezres követőtáború Facebook-oldalt kezel Nagy István időjós. A szentegyházi meteorológiai állomás „atyja” felidézte a Krónikának, hogyan szerette meg a meteorológiát – bájos, régies nevén légtüneménytant –, és miként igyekszik megszerettetni másokkal is.
2021. március 14., 18:142021. március 14., 18:14
2021. március 14., 19:182021. március 14., 19:18
Az időjárás-előrejelzés életünk, mindennapjaink része. A sportkommentátort csak egy-egy meccs idején látjuk és halljuk, a tévés sztárséfet csak akkor, ha kedvünk támad főzőműsort nézni, a kormányszóvivőt pedig abban az esetben, ha érdekelnek a politikai hírek. Ám az időjárás mindig és mindenkit érint, az előrejelzés pedig ott szól minden rádióban, tévében a hírek után – egy nap sem marad el a mindenkit érdeklő tájékoztatás. Megszokott hangok, arcok tájékoztatnak az átvonuló frontokról és légáramlatokról, arcok és hangok, amelyek többnyire közömbösek, hiszen „csak” az időjárásról beszélnek. De ha valaki egyszer megnézi Nagy István (Pityu) egyik videóját, meghallja ízes székely beszédét, elolvassa frappáns és humoros Facebook-bejegyzéseit, attól fogva másként tekint a meteorológusokra.
Nagy István bár természetszerető családban nőtt fel, vakációit falun, a felső-háromszéki Ozsdolán töltötte, gyerekként nagyon félt a viharoktól, dörgéstől, villámlástól. Nagyapjától kapott egy „lelki terápiát”: a viharban kivitte az udvarba, hogy nézze vele, ahogy villámlik, így szépen, lassan megbarátkozott a természet erejével.
Jelenleg a csíkszeredai meteorológiai állomás meteorológus-megfigyelője, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) munkatársa. Saját, nem hivatalos meteorológiai állomása – mely Szentegyházán, Hargita megyében található, ahova felesége révén került – évek hosszú munkájának eredménye.
Már gyerekként, az ozsdolai udvaron épített hőmérőházat, végzett méréseket. Édesapja akkor a Környezetvédelmi Őrség torjai megfigyelőállomásán dolgozott, így szakirodalommal ő segítette a kíváncsi gyereket, a 9-10 éves Nagy Istvánt. A kilencvenes évek végén járt először hivatalos meteorológiai állomáson Sepsiszentgyörgyön egy családi ismerős által, ahol még inkább beleszeretett az időjárás-megfigyelésbe. Lassacskán gyűjtögette össze a specifikus műszereket.
– meséli tréfálkozva.
Amikor Szentegyházára költözött, 2013-ban megemlítette a helyi alpolgármesternek, a barátjának, hogy érdemes lenne mérni a helyi értékeket, mivel Szentegyháza adatai nem passzolnak se a székelyudvarhelyi, se a csíkszeredai számokkal. Így indult az állomás, mely azóta fejlődött: ma egy automata állomás méri a legfontosabb adatokat, és küldi azokat Nagy Pityu számítógépére.
Az állomáshoz tartozó Facebook-oldal mondhatni poénból, heccből indult. „Úgy gondoltam, hogy ha a sarki turkálónak és »aprozárnak« van Facebook-oldala, akkor ennek miért ne legyen” – idézte fel a meteorológus. 2014 áprilisában született meg az első, komolytalannak mondható Facebook-bejegyzés, melyet akkor még csak a barátok lájkoltak. Ugyanabban az évben nyáron lefotózott egy szakmai szemmel „gyönyörű” viharfelhőt, amit a közösségi médiában közel 30 ezren értékeltek. Azóta sokan, egyre többen érdeklődnek Nagy Pityu oldala, bejegyzései iránt. Nem csoda, hiszen ilyen és efféle felütésű előrejelzések olvashatók Facebook-oldalán: „Nosza. Sokak kérdik: – Mikó’ lesz tavasz? – ...márciusban! – Jójó!”
Szerinte a nagy nyilvánosság több értelmet adott munkájának. Arra a kérdésre, hogy azért szeretik-e az oldalt az emberek, mert Nagy Pityu frappánsan, köznyelven, székelyesen ír, a válasz röviden annyi: „Ejsze igen”.
Az oldalon nemcsak helyi előrejelzéseket tesz közzé: igyekszik interaktív lenni, egyfajta didaktikai szerepe is lett. Láthatunk bejegyzést az Etna vulkán kitöréséről is, de arról is, hogy befőttesüvegben hogyan „csinálhatunk” ködöt.
„Egyfajta kötelességet érzek az iránt, hogy interaktív legyek, illetve a tanítás iránt. Az időjárásról mindenki beszél köznapi szinten, de a meteorológiáról, mint tudományról és annak szépségeiről nem sűrűn esik szó. Jó lenne bevezetni az alapfogalmakat az emberek számára, hogy megértsék, például mi az a légnyomás, mekkora hatással van ránk: egy láthatatlan erő” – fejtette ki az időjós. Hozzátette,
Nagy Pityu azt tervezi, egyre több oktató jellegű videót tesz majd közzé, hogy elmagyarázzon jelenségeket, megértessen, megmutasson folyamatokat. Azt tapasztalja, és azt tapasztalta már a kezdetektől, hogy az emberek nyitottak a „tudományára”. Amikor Szentegyházára költözött, hamar bebizonyította a helyieknek is, hogy a mérései, illetve előrejelzései helytállóak. Amikor az ismerős gazdának azt tanácsolta, hogy a délután várható eső elől be kéne gyűjteni a szénát, megkapta a fenyegetést, hogy a fenekét szétrúgják, ha téved, de szerencsére nem tévedett, így hátsón rúgás helyett sör és bizalom lett a jutalma.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
szóljon hozzá!