
Varga Csaba a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászlóval a Nanga Parbaton
Fotó: Hazajáró/Facebook
Közzétették a Hazajáró közösségi oldalán kedden azt a kisvideót, amelyen Varga Csaba látható a 8125 méter magas Nanga Parbat tetején.
2023. július 04., 21:022023. július 04., 21:02
2023. július 04., 22:272023. július 04., 22:27
A nagyváradi hegymászó teljesítette kettős célját: egyrészt a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászló meglobogtatásával kifejezte a partiumi, nagyváradi magyarok élni akarását. Másrészt a világ hetedik és Magyarország első turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumára is méltón megemlékezett.
Ezután őt mutatja a kamera, amint előhúzza hátizsákjából a több mint 8000 méteres magasságra magával vitt zászlókat. „Ez a csúcs. 8125 méter” – mondja Varga Csaba a videófelvételen, amelyen látható, hogy rajta kívül más alpinisták is felértek a csúcsra. A hegymászó hozzáteszi, hogy nagyon nehéz volt. „Hajrá Erdély! Hajrá Partium! Hajrá Székelyföld!” – hangoztatja ezután a láthatóan kimerült nagyváradi hegymászó, tovább sorolva a Kárpát-medencei magyarlakta területeket. „Kitartás, sziasztok!” – teszi hozzá Varga Csaba.
Fotó: Hazajáró/Facebook
A hegymászó június 6-án indult el a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsára, a 8125 méter magas Nanga Parbatra, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Himalájában fekvő csúcsot. Varga Csaba június 10-én ért fel az alaptáborba, és június 12-14. között teljesítette az első, majd június 18-21. között a második akklimatizációs körét.
Június 29-én hajnalban aztán elindult a csúcsmászásra. A 6750 méteren fekvő 3-as táborból július 1-jén helyi idő szerint 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, másnap 15 óra körül érte el a Nanga Parbat csúcsát. Onnan 7 órás ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után, 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás szakadatlan hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd hétfőn visszaereszkedett az alaptáborba.
Varga Csaba a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot elérő, ma élő magyar hegymászó. A mostani sikerrel már hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsot mászott meg pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül. A Nanga Parbat csúcsát először egy német hegymászó, Hermann Buhl érte el 1953. július 3-án. A magyarok közül elsőként Erőss Zsolt mászta meg a csúcsot 1999-ben, ám mivel nem volt csúcsengedélye, az ő eredménye nem hivatalos – áll a Hazajáró Facebook-posztjában.

Elérte Varga Csaba nagyváradi hegymászó a Nanga Parbat csúcsát – jelentették be vasárnap a Hazajáró Facebook-oldalán.
A dokumentum különösen érdekes lehet Mihály havasalföldi vajda és a fejedelem egykori szövetségének története szempontjából: a két uralkodó korábban együtt harcolt az oszmánok ellen, később azonban viszonyuk ellenségesre fordult.
Újabb lépést jelenthet egy máramarosi UNESCO-geopark létrehozása felé, hogy a felsőbányai hidrotermás érctelep első romániai helyszínként felkerült a világ legjelentősebb geológiai örökségi helyszíneinek listájára.
A hatóságok szerint 47 személy egy mobilalkalmazás biztonsági rését kihasználva több mint ezer alkalommal vette igénybe fizetés nélkül az elektromosautó-töltők szolgáltatását: a kár meghaladja a 158 ezer lejt.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!