
Március 20-án kezdődik a csillagászati tavasz
Fotó: Alexandru Nițescu
Március 20-án beköszönt a csillagászati tavasz: ekkor következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség, amikor a nappal és az éjszaka hossza világszerte közel azonos. 2026-ban ez a pillanat 16:46-kor érkezik el Romániában, amikor a Nap áthalad az égi egyenlítőn, és a déli féltekéről az északira lép át.
2026. március 20., 10:352026. március 20., 10:35
A jelenség fontos fordulópont az év természetes ritmusában. Ettől kezdve az északi féltekén fokozatosan hosszabbodnak a nappalok, míg a déli féltekén az éjszakák válnak hosszabbá. Bár a nap-éj egyenlőséget nem lehet közvetlenül megfigyelni, hatása mindennapjainkban is érezhető: a fényviszonyok változása a természet és az élővilág működésére is kihat – írta a Digi24.
A nap-éj egyenlőség elnevezés is ezt a jelenséget tükrözi: a latin eredetű szó arra utal, hogy ilyenkor a nappal és az éjszaka hossza szinte megegyezik.
A Nap látszólagos mozgása az égen, az úgynevezett ekliptika mentén, magyarázza a nappalok hosszának változását. Amikor a Nap pályája metszi az égi egyenlítőt, bekövetkezik a nap-éj egyenlőség.
A tavaszi nap-éj egyenlőség évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban.
A régi közösségek gyakran rituális tüzekkel, ünnepi étkezésekkel vagy a természet újjászületését jelképező szokásokkal – például virágokkal vagy díszített tojásokkal – köszöntötték ezt az időszakot. A mezőgazdaságban pedig a vetés előkészületeinek kezdetét jelezte.
A nap-éj egyenlőség pontos időpontja évről évre kissé változik: 2027-ben 22:25-kor, 2028-ban pedig 04:17-kor következik be, szintén március 20-án.
március utolsó hétvégéjén életbe lép a nyári időszámítás. 2026-ban március 29-én hajnalban az órákat 3 óráról 4 órára állítják előre, így az éjszaka rövidebb lesz – a nappalok pedig még hosszabbnak tűnnek majd.

Elfogyott az Európai Parlament türelme, miután az óraátállítás megszüntetésére tett javaslat után hat évvel sincs előrelépés, és most magyarázatot követel az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a véget nem érő patthelyzet miatt.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!