
Fotó: Kőmíves István
Bas Böttcher német nyelvművész, író, a slam poetry műfaj neves képviselője kolozsvári látogatása után a Krónikának elmondta, családias hangulatú közösséget talált a kincses városban, de más-más stílusjegyek és kifejezésformák jellemzik a magyarokat és románokat.
2016. november 05., 20:032016. november 05., 20:03
A szakember Többnyelvűség és multikulturalizmus témában tartott hatórás műhelymunkát múlt hétvégén a kolozsvári Német Kulturális Központ székhelyén, ahol kolozsvári magyar és román slammerek gyűltek össze a közös munka érdekében, később pedig előadást tartott a Tranzit Házban, ahol helyi slammerek is felléptek. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen elvárásokkal látogatott el Kolozsvárra, és milyennek látja az irodalmi mozgalom erdélyi ágát Bas Böttcher. „Mivel a slam poetry emberekhez és közösségekhez szóló irodalmi forma, kíváncsi voltam azokra a személyekre, akik ezt a mozgalmat éltetik Kolozsváron. Együtt dolgozva a helyi aktivistákkal a kolozsvári Német Kulturális Központban azt tapasztaltam, a résztvevők nagyon motiváltak, tele vannak kreatív és látványos ötletekkel” – osztotta meg élményeit a Krónikával.
Hozzátette, a műhelymunka eredményességét még figyelemre méltóbbá tette, hogy minden jelenlévő angolul, tehát nem anyanyelvén kommunikált és írt, amely önmagában kihívás, hiszen minden ember anyanyelvén alkot a legkönnyebben. A felmerülő nyelvi korlátokról elmondta, a múlt hétvégi kolozsvári slam poetry kezdeményezésnek a leglényegesebb eleme volt a nyelv, hiszen általa osztották meg egymással a gondolataikat a különböző nemzetiségű résztvevők. Emellett fontosnak nevezte azt a tényt, hogy a szerzőknek és a közönségnek nyitottságot kellett tanúsítania egymás anyanyelve iránt, „nem működött volna azon akarat nélkül, hogy másokat megértsünk, és magunkat is megértessük másokkal, ebből a szempontból a fordítók, a hang- és fénytechnikusok is kitűnő munkát végeztek az előadáson”.
A workshoppal kapcsolatban Bas Böttcher elmondta, sokat tanult a kolozsvári – magyar és román – slam poetry közösség kulturális és nyelvi hátteréről. „Azt vettem észre, hogy a különböző kulturális hátterek ellenére családias hangulatú a közösség, de más-más stílusjegyek és kifejezésformák jellemzik a magyarokat és románokat” – fejtette ki tapasztalatait a berlini nyelvművész. Majd arra kérdeztünk rá, mennyire látja különbözőnek a németországitól az irodalmi mozgalom erdélyi ágát. Elmondása szerint meglepődött azon, hány hasonló gondolattal és világképpel találkozott mindkét esetben, és ennek ellenére mennyire másképp határozza meg a slam poetryt mindegyik szerző.
Az Erdélyben tapasztalt sokszínűségről megjegyezte, ugyanarra a változatosságra emlékezteti, amely német nyelvterületen a különböző országokban is jelen van. Végezetül azt akartuk megtudni, mikor találkozhat a kolozsvári közösség a slammerrel ismét. Válaszában megosztotta jó benyomását a helyi szervezőkről és közösségről, akiknek köszönhetően szerinte valószínű, hogy egyre gyakrabban számíthatunk slam poetry rendezvényekre a közeljövőben. „Mivel Kolozsvár egyetemi város, sok fiatal él itt, akik nyitottak és megfelelően iskolázottak ahhoz, hogy a világon akár legelsőkként felépítsenek egy többnyelvű, rendszeres slam poetry rendezvénysorozatot.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!