2009. október 15., 12:062009. október 15., 12:06
A tiszteletbeli díjat David Suzuki kanadai zoológus-újságíró, a The Nature of Things magazin szerkesztője kapja, aki húsz éve végez felvilágosító munkát a földi légkör melegedésének veszélyeiről. A nemzetközi zsűri a 46 országból érkezett 82 jelölt közül választotta ki a kitüntetetteket.
A kitüntetést a Right Livelihood Foundation (RLF) nevű magánalapítvány adományozza, amelyet Jakob von Uexküll német–svéd író, volt európai parlamenti képviselő alapított 1980-ban. Von Uexküll az értékes bélyeggyűjteményének eladásból befolyt 1 millió dollárt bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amelynek vagyonát azóta további magánszemélyek adományai is gyarapították.
Ennek köszönhetően az évente kiosztott összeg ma már 150 ezer euró. A díjat évente ítéli oda a svéd parlament, a Greenpeace szervezet és az ENSZ Leszerelési Bizottsága tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri, amelynek tagjai időről időre változnak. Jelölést bármely, a jelölt munkáját, munkásságát ismerő személy vagy szervezet tehet. Az újonnan érkező jelölések mellett a listán maradhatnak olyanok is, akik az előző évben vagy években nem részesültek a kitüntetésben.
Az alapító kívánsága szerint a díjat azon személyek vagy szervezetek kapják, akik, illetve amelyek példamutató gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problémáira, kimagaslót tettek a környezetvédelemért, az emberi jogokért, a mindennapi élet megkönnyítéséért, az élet minőségének javításáért.
Az alternatív jelző kiegészítőt jelent, mert Uexküll szerint Alfred Nobel korában még ismeretlenek voltak az emberiséget ma fenyegető környezetvédelmi és biztonsági problémák; kategóriák pedig azért nincsenek, mert ma az ilyen kutatások már nem skatulyázhatók be. A díjakon rendszerint hárman osztoznak, a kitüntetéssel együtt járó pénzt azonban nem személyes használatra, hanem valamilyen projekt támogatására kapják.
A negyedik, „tiszteletbeli” kitüntetett pénzjutalomban nem részesül, mert ő az odaítélő bizottság szerint nem szorul anyagi támogatásra. Az alternatív Nobel-díjakat decemberben, általában a Nobel-díjak kiosztása előtti napon adja át a svéd uralkodó a stockholmi parlamentben.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.