2009. október 15., 12:062009. október 15., 12:06
A tiszteletbeli díjat David Suzuki kanadai zoológus-újságíró, a The Nature of Things magazin szerkesztője kapja, aki húsz éve végez felvilágosító munkát a földi légkör melegedésének veszélyeiről. A nemzetközi zsűri a 46 országból érkezett 82 jelölt közül választotta ki a kitüntetetteket.
A kitüntetést a Right Livelihood Foundation (RLF) nevű magánalapítvány adományozza, amelyet Jakob von Uexküll német–svéd író, volt európai parlamenti képviselő alapított 1980-ban. Von Uexküll az értékes bélyeggyűjteményének eladásból befolyt 1 millió dollárt bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, amelynek vagyonát azóta további magánszemélyek adományai is gyarapították.
Ennek köszönhetően az évente kiosztott összeg ma már 150 ezer euró. A díjat évente ítéli oda a svéd parlament, a Greenpeace szervezet és az ENSZ Leszerelési Bizottsága tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri, amelynek tagjai időről időre változnak. Jelölést bármely, a jelölt munkáját, munkásságát ismerő személy vagy szervezet tehet. Az újonnan érkező jelölések mellett a listán maradhatnak olyanok is, akik az előző évben vagy években nem részesültek a kitüntetésben.
Az alapító kívánsága szerint a díjat azon személyek vagy szervezetek kapják, akik, illetve amelyek példamutató gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problémáira, kimagaslót tettek a környezetvédelemért, az emberi jogokért, a mindennapi élet megkönnyítéséért, az élet minőségének javításáért.
Az alternatív jelző kiegészítőt jelent, mert Uexküll szerint Alfred Nobel korában még ismeretlenek voltak az emberiséget ma fenyegető környezetvédelmi és biztonsági problémák; kategóriák pedig azért nincsenek, mert ma az ilyen kutatások már nem skatulyázhatók be. A díjakon rendszerint hárman osztoznak, a kitüntetéssel együtt járó pénzt azonban nem személyes használatra, hanem valamilyen projekt támogatására kapják.
A negyedik, „tiszteletbeli” kitüntetett pénzjutalomban nem részesül, mert ő az odaítélő bizottság szerint nem szorul anyagi támogatásra. Az alternatív Nobel-díjakat decemberben, általában a Nobel-díjak kiosztása előtti napon adja át a svéd uralkodó a stockholmi parlamentben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok